Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Fahidak a megyében

Fahidak a megyében A hidak „őstörténetéről" szóló fejezetben néhány jelentősebb hídról szó esett, melyek, ha külön nem említik a források a híd anyagát, nyilván fahíd volt. 1327-ből Hídvégnél a Báb-ere hídjának vámjáról és a híd biztosításának kötelezettségéről szóló oklevél maradt fenn. Adács (1421), Hatvan (1423), Vámosgyörk (1445) vámjának említése is fahidakkal kapcsolatos [1]. Maklár hídjáról nemcsak közvetetten, hanem egy 1501-ben a híd javításáról kiadott oklevélből értesülünk [2]. 1564-ből a háborús események kapcsán többek között Eger Hatvani-, Rác- és Cifra-kapujánál lévő felvonóhidakról maradtak fenn feljegyzések [3]. Evlia Cselebi Hatvan várának bejáró hídjairól tudósít emlékiratában [4]. Ilii Ml. !<«i <tli A fa mint nagy tömegben rendelkezésre álló, jól megmunkálható építőanyag, az ügyes kezű faragó molnárok és ácsok keze nyomán a honfoglalástól kezdve szolgálta a közlekedést. A várakba vezető, a védőárkokat áthidaló hidak legtöbbször könnyen szétszedhető cölöphidak voltak, melyekhez a nagyobb biztonság érdekében felvonóhidak csatlakoztak. A hatvani Zagyva-híd valószínűleg már a 13. században állt, a török korból is fennmaradt a híd emléke, 1686-ban és a későbbiekben készült térképeken a „hármas-híd" jól kivehető'. 1763-ból fennmaradt a híd vámdíjának részletezése [13]. Az I. katonai felmérés 273 hidat jelölt a megyében, ezeknek jó része fahíd volt [5]. A 18. század végétől már a levéltárakban megmaradt írásos anyagból, tervekből is képet kapunk a megye fahídjainak építéséről, a gyakori javítás szükségességéről. A hatvani Zagyva-híd az I. katonai felmérésen 35