Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Az úthálózat alakulása

Az úthálózat alakulása, hídállomány gyásra terjesztette be. Ezt a hidat Fischer Mihály kőművesmester tervezte, 1255 Ft 20 kr. költséggel [5]. — A XIX. század elején, közepén a megyei hídépítések mellett az érsekség, az uradalmak is részt vettek birtokaikon a hidak építésében. Jó példa erre a poroszlói Szartos-foki fahíd építése (1839). A Szartos-laposon álló víz elvezetésére b. Orczy István és gr. Károlyi István földbirtokosok közösen vállalkoztak. A Szartos-laposi híd építését b. Orczy, a Morotva-fokon lévőét gr. Károlyi vállalta magára. Egy 1838-ban kinevezett küldöttség az építési technológiát is előírta: „ezen kérdéses foknak nyitva tarttatni s arra, valamint a feljebb lévő Morotva fokon is hasonlóan hídnak építtetni kelleték, a régi egyezkedés szerint pedig a Morotva fokon a méltóságos b. Orczy, a Szartos fokon pedig méltóságos gr. Károlyi részéről tartattak fel a hidak, vélekedése szerint a küldöttségnek nem volna más mód annál, mintha az ottani károsan heverő víz azonnal leeresztetnék, s az ekkénti egyezkedés a Szartos éren egy híd a méltóságos gr. Károlyi, a másik pedig a Morotva fokon a méltóságos b. Orczy uraságok részéről egy szárnyakkal, lábas jármokkal, s a mélyebb alámosás ellen a fenéken két keresztsor fésűs karókkal ellátott rendszeres hidak minél előbb el készítetnének". 1840 májusában Okolicsányi Gusztáv szolgabíró jelenti, hogy a Szartos-fokon a híd „keményfából már valósággal megkészült" [6]. — Az 1846. évi közgyűlés kötelezte a Hatvani Uradalmat, hogy a Hatvan városán átvezető utat javíttassa meg, illetve építse újjá a rajta lévő két kőhidat. Az uradalom az előírt határidőre a munkákat nem végezte el, ezért a közgyűlés előírta, hogy az elmaradt munkák miatt, „a törvényes büntetésben lévő elmarasztalás miatt idézze perbe". A főszolgabíró 1846. december 13-án jelenti, hogy „a fent említett két kőhidaknak megcsináltatását Gyöngyösi építő mester Fischer Mihály, mint legolcsóbban vállalkozó nyilvánosan tartott árverés útján ... felvállalta ... a két kőhídnak építését... tökéletesen elvégezte". — 1847-ben a Közgyűlés rendeletére összeírásra kerülnek a megye útjain lévő hidak, „hogy mindig tudassák melyek a megyének rendszeres hidjai... meghagyatik járásbeli fő szolgabíróknak, hogy járásaikbeli minden rendszeres hidak jegyzékét, melybe a jövőben ne talán építendő újat is beírassanak, mutassák be". — 1880-ban 30 db új műtárgy épült 10 500 Ft összegben (350 Ft/db). A megyének ebben az időszakban 22 kiépített útvonala volt 343,6 km hosszban. — 1884-ben utak és műtárgyak karbantartására 27 257 Ft és 11 kr-t fordított a vármegye. 1884. évben Heves megyében vámos utak nem voltak. Rév 1 db épült. Alispáni jelentés szerint 1884. évben 204 db híd és 232 db áteresz volt a Heves megye által kezelt utakon. 1880 1882 A híd és áteresz kőből 200 198 fából 75 198 vegyes anyagból 10 23 ebből vashíd 1 db Összesen 285 db 322 db 1886 1887 1888 1890 A községi utakon vashíd 112 3 kőhíd 88 78 95 98 fahíd 337 392 471 482 U) 1895-ben áteresz 257 volt, híd 207. 1896ban az átereszek száma 273, híd 207 volt. FORRÁSOK, IRODALOM [ 1 ] Heves és Külső-Szolnok vármegye mérnökeinek iratai 1790-1860. HMLIV-8/1. 10. [2] Heves és Külső-Szolnok vármegye mérnökeinek iratai 1790-1860. HML IV-8/L, IV-8/4. [3] Heves és Külső-Szolnok vármegye mérnökeinek iratai 1790-1860. IV-8/1. 5. [4] Heves és Külső-Szolnok vármegye mérnökeinek iratai 1790-1860. IV-8/1. 52. [5] Heves és Külső-Szolnok vármegye mérnökeinek iratai 1790-1860. IV-8/1. 67. [6] Heves és Külső-Szolnok vármegye mérnökeinek iratai 1790-1860. IV-8/4. 120. [7] Heves és Külső-Szolnok vármegye első alispánjának iratai. HML IV-5/a, b, 1880., 1882., 1886., 1887., 1888., 1890. 34