Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Történeti előzmények

— Szihalom is püspöki birtok volt, s már a XV. században vámos helyként működött. A vám a Holt-Egeren lévő Sósrévnél volt, létét a mai napig is őrzi földrajzi név [4]. — Eger fejlődése miatt az egykori várispáni székhely, Heves jelentősége csökkent. A XV. századbeli oklevelek mezővárosként említik, így feltételezhető, hogy vásártartási joggal is rendelkezett [4]. Ősvízrajzi kutatások mutatták ki, hogy a település a Hanyi-ér egykori ága mellett volt. Gyöngyös az I. katonai felvételen, XVJI. 17, camerae) elnevezésű, országosan rendszeresített adóját, és oppidumnak, mezővárosnak nevezi Patát [4]. — Gyöngyöstarján t is oppidumnak nevezi az I. Mátyás király által 1461-ben és az 1481-ben kiadott okirat [4], — Az egri püspökség birtokai közé tartozó Maklár is vámszedő hely volt. A vámból származó jövedelme 1493-ban 65 aranyforintot, míg 1494 őszétől 1495 őszéig 100 aranyforintot jövedelmezett. A vám helye feltehetően az Eger-patakon volt. Egyik hídjának megjavítására 1501-ben egy aranyforintot adtak. A vám még 1558-ban is fennállt [4]. — Szarvaskő vámját 1493-tól ismerjük. Az egri püspökségnek ez a vám abban az évben 250 aranyforint jövedelmet hozott. A vámhoz vezető út karbantartása a község lakóinak feladata volt [4]. Történeti előzmények, hidak, révek, vámok '., 18. szelvények — Híd végről CSak a XV. századból vannak írásos adatok, feltételezhető, hogy a megelőző időkben is létezett ott vám. Heves megye hídjairól a XVI. századig csak okleveles említések vannak. A később rendelkezésre álló adatok is elsősorban az egri hidakra szorítkoznak. 1785-ben készült „Delineatio viae regiae postalis Agria usque oppidum Hatvány in comitatu Hevesiensi", az Eger—Hatvan közötti postatít térképe az utat keresztező vízfolyásokkal és hidakkal. Eger várostól délre 6 hidat, illetve átereszt jelez. (Magyar Országos Levéltár Térképtár. HTTT. S. 12. Div. XIII. 29.) Heves megye egyéb hídjairól csak az 1783as I. katonai felmérés térképeiből vannak teljes körű adataink. A szelvények adatainak elemzése után összességében elmondható, hogy hidakkal a XVIII. század végén Heves megyében elsősorban az országutak és fontosabb kocsiutak voltak ellátva. A megye DK-i részén és a hegyvidéken (főleg a Mátra közpon17