Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Kronológia

Kronológia 1248 Poroszlói (Örkényi) rév okleveles említése 1251 Abádi rév és ugyanitt szárazvám 1327 Hfdvégen a Báb-ér hídján vámszedési jog és hídfenntartási kötelezettség oklevele 1332 Nagyút említése oklevélben 1421 Adács Gyöngyös-patak hídjának vámjáról van tudomásunk 1423 Hatvan vámjának említése a Zagyván 1445 Vámosgyörk okleveles említése hídvámra utal 1501 Makiáron az Eger-patak hídjának javítása 1558 Szihalom vámtarifája a Sósrévnél az Egerpatakon 1596 Hatvan ostromáról szóló feljegyzések a várnál több hídról tesznek említést 1690-ben Eger épületállományának leltárában szerepel a várbejáró: Barátok hídja és a városfalban szabályozó szerepet betöltő kétnyílású Szent János híd. 1731-ben G. B. Carlone megépítette Egerben a Minoriták hídját. 1757-ben a nagy egri árvízben összedőlt a várba vezető, török kori Barátok kőhídju, melyet újjáépítése után 1813-ban ismét elsodort az árvíz. 1763-ból ismeretes a hatvani Zagyva-híd vámdíja, a fahidat többször átépítették — 1870-ben 5 nyílású 38 m hosszú volt — vámdíját a parasztok miatt 1894-ben a kormány állapította meg. 1770—71 Fellner Jakab vagy Francz József két kecses boltozatot épített Egerben, melyek közül az egyik átépítve ugyan, de ma is áll. 1786-ban Rábl Károly Gyöngyösön megépítette a Nagypatak hídját, melyet sajnos 1972-ben elbontottak. Az I. katonai felmérés 273 hidat jelöl a megyében. A Tárnán 20, az Eger-patakon 24, a Zagyván 8, a Laskón 6, Tiszán és Kis-Tiszán 4 híd volt. 1797-ben megépült a tarnaörsi ötnyílású boltozat Rábl Károly kivitelezésében, melyet sajnos 1944-ben felrobbantottak. 1813-ban Detken és Tarnamérán Rábl Károly megépítette a ma is álló kétnyílású boltozatokat. A tarnamérai műemléki védettségű, Nepomuki Szent János-szoborral díszítve. 1817-ben Zwenger József megépítette Kápolnán a Tárnán a megye legnagyobb háromnyilású kőhídj át, mely a szabadságharcban fontos szerepet játszott, s melyet 1944-ben felrobbantottak. 1823-ban épült a kétnyílású gyöngyöspatai Danka-patak híd, mely Nepomuki Szent Jánosszoborral díszítve ma is áll. 1824-ben épült Viszneken Rábl Károly kétnyílású boltozott hídja, mely ma is áll s műemléki védettségű. 1834-ben megépült Józsa György költségén a megye elsőTisza-hídja, melyet 1849 júliusában felégettek, s többé nem épült fel. 1838-ban Egerszalókon Hönsch Márton egri kőműves megépítette a ma is álló egynyílású, műemléki védettségű kőboltozatot. 1847-ben készült hídnyilvántartás szerint a Gyöngyösijárásban 65 kőhíd és csak 25 fahíd volt. 1853-ban a Mátrai és Tárna járásban 107 kő- és fahíd volt, a kőhidak aránya tehát 73%. 1853 előtt Vámosgyörk és Adács között egy három-, egy kettő- és két egynyílású boltozat épült, közülük három ma is áll. 1878-ban a katasztrofális egri árvíz után lebontották a 10 szoborral díszített Minoriták hídját és a Szent János-híd (más néven Posuerunt) egyik nyílását. 1879-ben a törvényhatósági utakon 200 kő-, 75 faés 10 vegyes anyagú, a községi utakon 71 kőés 424 fahidat és átereszt tartottak nyilván. 1883-ban a III. katonai felmérésen 700 híd volt a megyében. 1889-ben Kiskörénél 780 m hosszú faszerkezetű vasúti Tisza-híd épült. A 68 nyílású híd az ország leghosszabb hídja volt, medernyílásait 1906-ban rácsos vasszerkezetűre építette át a MÁVAG. 1891-ben elkészült Poroszló—Tiszafüred között a Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár kivitelezésében az ötnyílású rácsos, hegeszvas anyagú közúti-vasúti Tisza-híd. 1911-ben Apcon Zielinski Szilárd tervei alapján háromnyílású vasbeton Zagyva-híd épült. Egerben és a megyében több híd is megépült a Zielinski-iroda tervei alapján. 1911—13-ban Hatvanban ötnyílású, merevbetétes közúti híd épült a vasútvonal felett, mely (1974-ben) megszélesítve ma is üzemben van. 1913-ban készült el a Zielinski Szilárd tervezte hatvani háromnyílású, vasbeton Zagyva-híd. 1919-ben mindkét Tisza-hidat felrobbantották, a végleges helyreállítás, mely igen nagy munka volt, 1923-ban készült el. TiszafüredPoroszló között 1920-ban 160 m hosszú katonai provizórium készült. 175