Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Történeti előzmények

Történeti előzmények, hidak, révek, vámok Az I. katonai felvétel rekonstruált lapja Egerről (a térkép közepén látható üres sávban a te rep tárgyak az I. katonai felvételen nem kerültek felvételezésre) tartóknak ezen felül a makiári vámot is útba kellett ejteniök [4]. — I. Károly 1334-ben kiadott, majd 1335ben megerősített királyi privilégiuma szerint Gyöngyös várost Buda város kiváltságjogaival azonos joggal ruházta fel. 1498-ban a gyöngyösi mészáros céh szabadalomlevelében a szerdai hetivásárt említi [4]. Gyöngyösön vámot a főutak végén kellett fizetni, ahol szárazvám volt. — Sirok vámszedési jogát Zsigmond adományozta 1389-ben kiadott oklevélben. Sirok és Szajla környékén az azóta elpusztult Nagyberek is rendelkezett vámjoggal [4]. — Hatvan 1395-ben vásáros helyként szerepel, vámját 1423-ban említik, 1444-ben oppidum néven szerepel [4]. A városból minden irányban ágaztak el utak, a Zagyva folyón hidaknak is kellett lenniük, bár azidőben az alacsony partszakaszok környékén lévő gázlókon hidak nélkül is átkelhettek. - Az 1950-ig Heves megyéhez tartozott Pásztó III. Endre idejében már vásártartási joggal rendelkezett. Fejlődését segítette a III. Béla által 1190-ben alapított cisztercita apátság. Egy 1407ben kelt oklevél mezővárosként említi [4]. —1423-ban Zsigmond király Mezőtárkánynak engedélyezte, hogy minden év augusztus 10-én országos vásárt tartson. Ebben az időben a település fontos forgalmi csomópont volt [4]. — 1273-ban még Jurk néven szerepel Györk község neve, 1416-ban változott Vámosgyörkre, ekkor említik először vámját is. Nevében is jelzi egykori jogát [4], vámjáról 1446-ban szólnak források. /. katonai felvétel Pétervásáráról, X VIII. 14. szelvény — A közeli Adács is vámos hely. Itt a Gyöngyös patakon épített hídon kellett vámot fizetni. A vámszedés jogát 1421 -ben Zsigmond király Pálóczi Mátyásnak adományozta [8]. — I. Mátyás király 1460-ban elengedi Pata (Gyöngyöspata) „kamara haszna" (lucrum 16