Hidak Heves megyében (Eger, 1998)

Történeti előzmények

Történeti előzmények, hidak, révek, vámok hajóval együtt" [4]. Az 1299-ben kelt oklevélből a Tiszán lévő révre is következtetni lehet. 1460-ban Poroszló mezővárosként szerepel. A XV— XVI. században királyi sókamarai hivatal, a Tiszán rév, a városban vám volt [4]. Kompolt kivágata a HML Térképgyűjteményének Érs. 4-es térképéről, rekonstruált lap — A Tisza bal partján — ma Szolnok megye — lévő Abád (Abádszalók) is fontos átkelőhely volt. Az abádi révet Névtelen Jegyzőnk is említi honfoglalás-történetében (XXXII. fejezet): Thonuzobát, Taksony vezér unokáját „aki megmaradt ősi hitében" az abádi révbe temették [6]. A rév jövedelméről 1251-től van adat [4]— Egert IV. Béla 1261-ben kiadott oklevele /. katonai felvétel Adács, XVIII. 17. szelvény civitas-nak nevezi. A kiváltságok között itt is említést tesz a Nana (Tiszanána) és Abád (Abádszalók) közötti nagyút átkelőhelyéről és révjéről [7]. Eger város földesura a püspök és a káptalan volt, ezért a földesúrtól független önkormányzat nem alakulhatott ki. Heti vásárokat keddi naponként lehetett tartani, erre bizonyság a Márton püspök által 1307-ben kiadott oklevél [4]. Álmagyar pénteki hetivásártartási jogát 1362-ben kapta a királytól. — A mai Szolnok megye területén lévő Örvényt (Tiszaörvény) szintén az 1261. évi oklevél említi, melyben szó esik a falu vámjáról, illetve arról a révhajóról, amely a Tisza áradásakor a gyalogosokat és a szekereket szállította. Erre utalhat a feltehetően Tiszanána és Sarud között lévő Hajóuta elpusztult település neve is. A nagy kiterjedésű áradásos területen a révhajó eddig is feljárhatott. — Pétervására egy 1279-ben kelt oklevélben szerepel, mezővárosként először 1445-ben említik, a községnév egyértelműen vásáros helyre utal [4]. — Kompolton a XIII. században a bencések monostort alapítottak. Fenntartására 1280-ban IV. László elrendelte, hogy minden, a falun áthaladó sót és bort szállító szekér után adót fizessenek. A kereskedők azonban a többszöri királyi figyelmeztetés ellenére is elkerülték a falut. 1399-ben Pelsőczi Bubek Detre nádor megerősíti az apátság vámszedési jogát és előírta a kereskedők kötelező útvonalát is. Az előírás szerint, ha Gyöngyösről Egerbe, vagy Budáról közvetlenül Egerbe tartottak, kötelesek voltak a falun áthaladni és vámot fizetni. Az Egerbe 15