Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

Simonyi Alfonz: Vashidak

VASHIDAK „beton-anyagból készüljön, melynek alkatrészei: honi cement, bodrogkeresztúri kavics és nagyváradi homok 1:2:4 arányban keverve... 15-20 cm vastag rétegekben elhintve folyton jól lebunkózandó. „A hídfőket és pilléreket „verpeléti trachyt kőbőr

1 burkolják. A kötőanyag „kitűnő minőségű hydr. mészből készült habarcs" legyen. A külső felületen a hézagok „port. cementtel kitöltendők és simára csiszolandók." A híd felszerkezete hengereltvas tartókkal, kovácsoltvas korlá alkatrészekkel és tölgyfa hídlással terveztetett. A tartók 35 cm magosak... végükkel a hídfőkbe 35 cm hosszban, a hídoszlopokba 38 cm hosszban nyúlnak és falaztatnak be. A hőtágulásra tekintettel az oszlopokon felfekvő főtartók ütközése között 20 mm széles hézag hagyandó. A hídlás elemei jól kiszáradt, egészséges tölgyfapallók, 15 cm vastag és legalább 20 cm széles darabok. A kocsiút szélén 75 cm széles gyalogjáró képezendő ki fenyődeszkából. A járdán a deszkákat vascsavarokkal és 5 cm széles és 3 mm vastag vas lemezhevederekkel kell lekötni minden 2 m hossz után. A korlátoszlop fából készül, a kitámasztás vastám, a 3 sor korlátrúd ugyancsak fából való. A főtartókat minden támaszközben, a középen „az oldalmozgás megakadályozása végett" egy-egy „T"-vassal kell összekötni, és rögzíteni. A híd építését a munkahely átadásától számított 14 hét alatt kell elvégezni. Az építés műszaki irányítója maga a tervező volt. Az építés azonnal elkezdődött, (aug. 3.), alighogy a tervek elkészültek [2], s gyorsan, szervezetten folyt, ennek köszönhetően a műszaki felülvizsgálatra 1893. december 19-én sor kerül. A szentágota híd ma is áll, eredeti állapotában, nyilván a fa elemeit többször is cserélték már. Ma már a debrecen-pesti út sem vezet arra, de a híd áll, s a püspökladányi önkormányzat jóvoltából megfelelő felújítása is megtörténik. Az apavári híd építése a Hortobágy-Berettyó főcsatorna építéséhez kapcsolódik. Az 1865. április 28-án megtartott helyszíni tárgyalás szerint [3]: „A karcag-püspökladányi határvonal hosszában, a Hortobágytól Szentágota alatt, az úgy nevezett agyagos-ig megkezdett... csatornának, az állóvizek a Berettyóba való bevezetésére kezdetét veszi." A Az apavári Hortobágy-csatornahíd (Saruszerkezetek) tárgyaláson a vasút képviselője elégtelennek tartotta az épülő vasúti fahíd „alapzatának mélységét". De kiderül, hogy a kin helytartótanács 1865-ben (30491. sz. alatt) előírta a csatorna töltésmagasságát (5 láb =1,71 m). Ezen évekig eltart a vita, egészen 1877-ig, mikoris a vasút visszalépni látszik panaszával s kijelenti, hogy nincsen kifogása a csatornaszélesítés munkáival kapcsolatban. A csatornaépítés még tart, amikor- 1884. szeptemberében [4] - az alispán bejelenti a közgyűlésnek, hogy a bpest-nagyváradi úton az új Hortobágy-Berettyó csatornán új híd építésére fog sor kerülni. E híd tervét is a kir. építészeti hivatal mérnöke, Sipos Lajos készíti el 1893. július 13-ra, melyek hiánytalanul 4i