Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

Simonyi Alfonz: Fahidak a vármegyében

FAHIDAK A VÁRMEGYÉBEN A Hortobágy pusztán volt még a Kis-Hortobágy csárda mellett is egy fahíd, amely szintén Hortobágy folyón vitt át. Ma ennek közelében (talán a helyén) van a tiszacsege-debreceni útnak a Hortobágyi főgyűjtőcsatorna hídja. A kadarcsi híd I -73—:—: I t|J -frl • • i I „A Nagy Hatvan útsza egy részének rajzolatíya" Balmazújváros és Máta között volt a Kadarcsi csárda mellett. E helyen a Kadarcs hihetetlenül nagy kacskaringókat tett, amelynek egyik, szinte teljesen zárt kanyarulata fogta közre a Borosfok nevű mocsarat. S itt bújt meg a Kadarcs nyugati partján a Kadarcs-csárda. A csárda ma is megvan, a Kadarcs folyása már nem, de helyette ott találjuk a Keletifőcsatornát. A városnak jól menő malma is volt a Hortobágy folyón, a mátai nagyhídtól délre. Debrecen város külterületi birtokán hajdan volt valamennyi hidat nem soroltuk fel jelentősége sem volt mindegyiknek, sem a távolsági közlekedés szempontjából, sem a hidak méretei okán. Voltak a városnak a lakott területen belül is hidjai. A XVI. sz-i Debrecent körülvevő árok vonala egy 1812. évi térképen is ábrázolva van [3], jelezve, hogy a város határa több évszázad alatt alig változott. A sáncon 6 kapu vezetett ki a városból. Az árkon kívül voltak a kertek (Liba-, Homok-, Sesta-, Csapó-, Csigekertstb.). A XVI. sz.-ban a város árkán belül még nem minden terület volt lakott. A város központja a mai Domb, Burgundia és Monti ezredes utca határolta területen alakult ki. A városban itt-ott mocsaras, vízállásos helyek maradtak. Olyannyira, hogy a „Német (ma Széchenyi), Piac és Miklós utcák közötti mocsáros hely..." csak 1638. év után kezd beépülni [31. A város északi részéről állandó vízfolyás csörgedezett a „Pap-tava" felé (mai Déri tér). De a Paptava fogadta be a Nagytemplom körüli területek vizeit is, valamint a Csapó utcából lefolyókat is, amelyek egy, a Nagytemplom előtti árkon át futottak be a Pap-tavába. Innen a tónak a Hatvan utca felé volt lefolyása, majd az árok a Hatvan utcai városkapuig vezetett. A Czegléd - mai Kossuth utcán is folyt egy „patak", amely keresztezve a Piacz utcát a Német utcán jut le a városhatárt alkotó sáncárokba. A Szent Anna utca elejéről - ez volt hajdan a Sánta-köz - induló élő vízfolyás vezetett az Ispotály felé (Petőfi tér délkeleti sarka). Ezek az időszakos élővízfolyások fogadták be a város szennyvizeit is. Vízfolyások Debrecenben a Miklós utca környékén 1808-ban Az árkok és folyások tisztán tartása mindig nehézkesen megoldható, de nagyobb esőzések alkalmával oldalaik gyakran beomlanak. Ezen segítendő: oldalaikat pallókkal „mejjékelik, meg- jármolják". Az utakon vezetett árkokat útcsatlakozásoknál át kellett hidalni. így következett be az a helyzet, hogy a már említett 1783. évi városi jegyzék szerint a város belterületén 34 kisebb-nagyobb fagerenda híd van. A „debreceni ember küzdelme a sárral egyidős a város keletkezésével" [4]. ősztől tavaszig a várost olyan sár lepi el, hogy sem gya2-9