Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

Simonyi Alfonz: A vízszabályozások

A VÍZSZABÁLYOZÁSOK ütemben fejezik be a tiszai átvágásokat, medertisz­tításokat és gátépítéseket. A Körös-Berettyó-völgy szabályozási terveit 1855-re Bodoki Károly készítette el. A munkálatok 1856-ban megindultak, kialakult a Kettős-Körös új medre és így a három Körös - Fekete, Fehér és Sebes - vízrendszere. A Berettyón mindenekelőtt elzárták valamennyi kiágazását, elsősorban a Kék­Kállót, elbontották a malomgátakat s elzárták Ba­konszegnél a Holt-Berettyót. Megépítették a csak­nem 20 km hosszú új Berettyó-medret Bakonszeg és Szeghalom között, és a Sebes-Körösön, Szegha­lom alatt 11 átvágással adtak a folyónak új medret. Ugyancsak új medret ástak a Berettyónak Kismar­jától felfelé Szalárdig. A Berettyó medrének ez a drasztikus átalakítása a folyó érintett hosszát 224 km-ről 86 km-re csökkentette. Mindezek mellett a számított vízhozamnak megfelelően alakították ki az egyes mederszakaszok keresztszelvényi méreteit, s a gátépítés során 1855. és 1865. között csaknem 700 000 m 3 térfogatú árvédelmi töltést építettek. Mindezzel párhuzamosan folytak a belvízrendezés munkái is. Megépült az „Élővíz" (Békés megyé­ben), a „Hortobágy-Berettyó" és a Kék-Kálló csa­torna. A Hortobágy-csatorna a folyó vizét az Ágo­ta és Bucsa között ásott új medren át összekötötte a Holt-Berettyó torkolati szakaszával. A Kalló hosszú, kanyargós medre úgy volt megszüntethető, hogy az új Sárrét-csatorna gyűjti össze és vezeti a Hortobágy-Berettyó csatornába a Bakonszeg-De­recske vonalától nyugatra eső területek vizeit. E vo­naltól keletre esőkét egy új csatorna szedi fel, amely az új Berettyó medre mellett készült 9,5 km hossz­ban, az új folyóval párhuzamosan. Az árvízmentesítési és folyószabályozási mun­káknak volt egy kedvezőtlen hatása a hidakra. A sza­bályozási tervek általában figyelmen kívül hagyták az akkor meglévő hidak alatti szabad szelvényeket, így az elkészült, szabályozott új mederben a régi hidak jelentették a szűkületeket. Jónéhány hidat rész­ben vagy egészben sodort el az ár. Viszonylag korán figyelt fel erre a Bihar megyei törvényhatóság és feli­ratban kérte a közlekedési tárcát, kötelezze a vízsza­bályozó társulatokat a hidak átépítésére, egyidőben a mederrendezésekkel. Hivatkoztak arra, hogy „a szabályozott folyókon a hidak olymódon vannak építve, hogy csak az anyameder hídaltatván keresz­tül, a védpartoktól a hídfőkig földtöltés építtetett... (s ez) a hidak tartósságát lehetetleníti. (így azután) a földtöltés által felszorított víztömeg a hídfőket és víztározókat oly erővel támadja meg, hogy annak a legszilárdabb híd sem tud ellenállni..." Szükséges hát egyes hidak magasítása és nagyobbítása [4]. IRODALOM [1] Dankó Imre: A Berettyó-völgy középkon települései (Hajdú-Bihar m. Levéltár Évkönyve. 1979. évf.) [2] Hunfalvi S.:i. m. 227. old. [3] Ihrig Dénes: A magyar vízszabályozás története (Bpest, 1973. Vízügyi Közlemények 59. old.) [4] Hajdú-Bihar m. Levéltár IV B. 910. Közgyűlési jegyzőkönyvek (1880. márc. 17.) A Nagysárrét a szabályozás után 24

Next

/
Thumbnails
Contents