Hidak Hajdú-Bihar megyében (Debrecen, 1996)

Simonyi Alfonz: A vízszabályozások

A VÍZSZABÁLYOZÁSOK ütemben fejezik be a tiszai átvágásokat, medertisztításokat és gátépítéseket. A Körös-Berettyó-völgy szabályozási terveit 1855-re Bodoki Károly készítette el. A munkálatok 1856-ban megindultak, kialakult a Kettős-Körös új medre és így a három Körös - Fekete, Fehér és Sebes - vízrendszere. A Berettyón mindenekelőtt elzárták valamennyi kiágazását, elsősorban a KékKállót, elbontották a malomgátakat s elzárták Bakonszegnél a Holt-Berettyót. Megépítették a csaknem 20 km hosszú új Berettyó-medret Bakonszeg és Szeghalom között, és a Sebes-Körösön, Szeghalom alatt 11 átvágással adtak a folyónak új medret. Ugyancsak új medret ástak a Berettyónak Kismarjától felfelé Szalárdig. A Berettyó medrének ez a drasztikus átalakítása a folyó érintett hosszát 224 km-ről 86 km-re csökkentette. Mindezek mellett a számított vízhozamnak megfelelően alakították ki az egyes mederszakaszok keresztszelvényi méreteit, s a gátépítés során 1855. és 1865. között csaknem 700 000 m

3 térfogatú árvédelmi töltést építettek. Mindezzel párhuzamosan folytak a belvízrendezés munkái is. Megépült az „Élővíz" (Békés megyében), a „Hortobágy-Berettyó" és a Kék-Kálló csatorna. A Hortobágy-csatorna a folyó vizét az Ágota és Bucsa között ásott új medren át összekötötte a Holt-Berettyó torkolati szakaszával. A Kalló hosszú, kanyargós medre úgy volt megszüntethető, hogy az új Sárrét-csatorna gyűjti össze és vezeti a Hortobágy-Berettyó csatornába a Bakonszeg-Derecske vonalától nyugatra eső területek vizeit. E vonaltól keletre esőkét egy új csatorna szedi fel, amely az új Berettyó medre mellett készült 9,5 km hosszban, az új folyóval párhuzamosan. Az árvízmentesítési és folyószabályozási munkáknak volt egy kedvezőtlen hatása a hidakra. A szabályozási tervek általában figyelmen kívül hagyták az akkor meglévő hidak alatti szabad szelvényeket, így az elkészült, szabályozott új mederben a régi hidak jelentették a szűkületeket. Jónéhány hidat részben vagy egészben sodort el az ár. Viszonylag korán figyelt fel erre a Bihar megyei törvényhatóság és feliratban kérte a közlekedési tárcát, kötelezze a vízszabályozó társulatokat a hidak átépítésére, egyidőben a mederrendezésekkel. Hivatkoztak arra, hogy „a szabályozott folyókon a hidak olymódon vannak építve, hogy csak az anyameder hídaltatván keresztül, a védpartoktól a hídfőkig földtöltés építtetett... (s ez) a hidak tartósságát lehetetleníti. (így azután) a földtöltés által felszorított víztömeg a hídfőket és víztározókat oly erővel támadja meg, hogy annak a legszilárdabb híd sem tud ellenállni..." Szükséges hát egyes hidak magasítása és nagyobbítása [4]. IRODALOM [1] Dankó Imre: A Berettyó-völgy középkon települései (Hajdú-Bihar m. Levéltár Évkönyve. 1979. évf.) [2] Hunfalvi S.:i. m. 227. old. [3] Ihrig Dénes: A magyar vízszabályozás története (Bpest, 1973. Vízügyi Közlemények 59. old.) [4] Hajdú-Bihar m. Levéltár IV B. 910. Közgyűlési jegyzőkönyvek (1880. márc. 17.) A Nagysárrét a szabályozás után 24