Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Hidak a római korban

Börcs—Lébényszentmiklós—Lébény— Mosonmagyaróvár— Levél településeit követve Hegyeshalom után Parndorf érintésével — Petronellnél éri el újra a Duna partját, azon megy tovább Bécs felé. Ha ezt a „Porta Hungaricán" át vezető utat áttekintjük, be kell látnunk, hogy ez az útvonal a Rábát és a Rábcát csak a dunai torkolatnál léphette át, ami jelentékeny mértékben hozzájárult ahhoz, hogy itt — folyók és utak találkozásánál — város jöjjön létre. Hidak a római korban Akár a legrégebbi úthálózatot tekintjük át, akár a mait, azt látjuk, hogy az valóban a földrajzi, vízrajzi körülményekhez igazodik és az általuk kínált vonalakon halad. A római uralom idejében kiépített pannóniai úthálózat az Aquincumból Vindobonába menő kereskedelmi és hadi szempontból egyaránt fontos utat a Duna mellett, Szőny (Brigetio) — Győr—Magyaróvár (Ad Flexum) vonalon vezette. Győrből pedig — mint csomópontból — kiépített utak vezettek Sopron (Scarbantia), Szombathely (Savaria) Pápa, Veszprém (Cimbria) és Fehérvár felé. — A középkorban és végső soron a mai úthálózatunknak is ezek az útvonalak a fő ütőerei, a változás az összekötő és mellékutak mindinkább sűrűsödő hálózatában jelentkezik. BÓMAI UTAK GVÓR KORNYÉKÉN Római utak GYÖK környékén san nem állapítható meg, hogy ennek a főútvonalnak hol voltak hidjai. Az a vidék, amelyet az út átszel, beleesett a hadjáratok felvonulási területébe. A középkor folyamán és utána számos hadsereg vonulásának útja volt. Ezzel lehet magyarázni, hogy az út csapása elmosódott, megváltozott és a hidak helye is feledésbe ment. Kisalföld római kori úthálózata A rómaiak idejében Magyarország területén a legnevezetesebb hidak a híres római főútvonalon épültek. Sajnos igen keveset tudunk ezekről a hidakról. Másfél ezer év távlatában ez után kutatni is kilátástalannak látszik, inkább csak valami véletlen hozhat elő esetleg új adatokat a római hídépítők magyarországi tevékenységéről. Annyit tudunk ennek a kornak az adataiból, hogy a Dunán Rajkától Mohácsig nem volt állandó híd. A dunántúli kisebb folyókon a rómaiaknak voltak hídjaik, mégpedig nemcsak fahídjaik, hanem kőhídjaik is. Igen fontos római útvonal volt az, amelyik Aquincumból, a mai Óbudáról a Duna mentén vezetett. Ma már pontoA régmúlt emlékeit őrzik a határrészek nevei Minthogy Qyőr-Moson-Sopron megye területén a Rába, Repce, Rábca, Marcal is keresztülfolyik, mi sem természetesebb, hogy a folyókon, de ezenkívül még számos kisebb vízfolyáson is hidak épültek. Erre utal néhány helységnév, mely a híd szónak különféle képzett alakjából keletkezett. Ilyen helység pl. Mórichida, amely nyilvánvalóan az itt épített Rába-híddal kapcsolatos elnevezés. A híd szóból való származtatása az ország többi részén is gyakran felelhető. Nem fordul elő azonban sehol másutt a helységnévnek a Kőhíd szóból való képzése. A Sopron melletti Kőhida név képzés valószínűleg arra utalhat, hogy e hely közelében kőhíd állott. A rómaiak idején — egyes régészek megállapítása szerint — MURSELLA nevén Dombiföld Morichidán, a 9