Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

A szerkezeti elemeket a Vagongyár hídműhelyében állították elő, összsúlyuk 110 tonna volt. Az elemek lemezből széles- és laposacélból készültek. A szerkezet két fala alul-felül nyitott, alsó övrúd két gerinclemezből áll, melyek a híd teljes hosszában azonos méretűek — magasságúak, a vastagságuk viszont változó. Az U alakú övrudak szintén egyforma magasságúak, változó vastagságú gerinc- és öviemezekből állnak, a függőlegesek, hegesztett I szelvényűek, a diagonálisakat hengerelt U acélból tervezték. Az elemek szerelési sorrendje is újszerű volt, akárcsak az egész hegesztett híd. A szerelőállványon először a túlemelésnek megfelelő tervszerű alakra hozták az alsó öveket, utána a felső öv és rácsrudak, keresztkötések, felső szélrács következett, majd a pályaszerkezet elemei és az alsó szélrács. Végezetül a rácsrudak bekötése az alsó övrudakhoz történt. Az elkészült híd a próbaterhelésnél kitűnően vizsgázott. A Launer-féle műszerekkel a híd közepén mérve 21,0, illetve 21,05 mm lehajlást regisztráltak, a számított 35,6 mm lehajlással szemben. A hegesztés kiválóságát mutatta, hogy a főtartók lehajlása — a két főtartónál — csak tizedmilliméterekben tért el egymástól. Az előírásoknál külön rész rendelkezett a hajózás és a forgalom biztosítására a hídépítés alatt. A Vagongyár köteles volt szerelés közben minden intézkedést megtenni a szabad hajózás érdekében. Mindazon állványokat, anyagokat és tárgyakat, amelyek a közlekedést akadályozták vagy a jég zavartalan levonulását gátolták, az illetékes hatóság felszólítására azonnal el kellett távolítani. A Vagongyár köteles volt a munkálatokat úgy irányítani, hogy a Rába-parti QYSEV-szárnyvonal forgalma ne korlátozódjon. A mederbe vert segédcölöpöket csak kihúzni — nem kitörni — lehetett. A vasszerkezeti munkák ellenőrzése 1934. május 21-én Tantó Pál miniszteri osztálytanácsos vezetésével egy bizottság ellenőrzést végzett a Magyar Vagon- és Gépgyár Rt.-nél a Hosszú híd vasszerkezeti munkáinál és igen elmarasztaló ítéletet hoztak. Súlyos észrevételeiket az alábbiakban foglalhatjuk össze: Az építésvezetőségnél megtartott szemlénél megállapították, hogy a vizsgálati jegyzőkönyveket hiányosan vezették, nem voltak áttekinthetők. A végzett vizsgálatokat a gyártási naplóba nem vezették be. A lefedett gerinclemezvarratokat az építésvezető nem vizsgálta meg. A bizottság csak szóbeli tájékozódás után tudta meg, hogy az építésvezető a munkákat kétnaponként ellenőrizte, de bemarást nem végeztetett. A gyár rendszertelen munkájára nem gyakorolt befolyást. A vasszerkezet gyártását művezető irányította mérnöki felügyelet nélkül a hídmühelyben. A kész varratokat nem vizsgálták meg. A próbamarásnál a bizottság megállapította, hogy a 2. számú munkás a második réteget salaktisztítás nélkül hordta fel. A munka teljesen ötletszerűen ment, a művezető indok nélkül változtatta a hegesztési sorrendet. Nagyszámú alkatrész volt félig kész, de egy sem volt befejezve. A hiányos ellenőrzés miatt Tantó Pál miniszteri osztálytanácsos a legnagyobb aggodalmát fejezte ki és az alábbi intézkedéseket tartotta szükségesnek: Az ellenőr naponta kétszer vizsgálja meg a munkát. Minden lefedésre kerülő varrat ellenőrzés alá vétessék. Naponta többször végezzenek bemarást. Minden eseményről jegyzőkönyvet vezessenek. Az ellenőr a gyártásmenetet az üzemmérnökkel beszélje meg, ne engedje meg az ötletszerű munkát. Amit be lehet fejezni, azt teljesen munkálják készre. A tevékenységet egy felelős mérnök felügyelete alá kell helyezni és lehetőleg az egész nap tartózkodjon a helyszínen. A bizottság elrendelte, hogy a munkásokról készüljön fejlap, melyről a próbák eredménye és a munkák minősége tűnjön ki. Ha a dolgozó egyszer is ráhegeszt salakos, nem tiszta rétegre, a munkából két napra zárják ki. Ismételt esetben 10 napra mentsék fel, ha többször fordul elő, akkor végleges legyen a kizárás. Ha több munkásnál fordul elő a salakra való ráhegesztés, a művezetőt is távolítsák el, mert kétség nélkül megállapítható, hogy az ellenőrzés volt hiányos. A marókészülék teljesen felszerelve, üzemképes állapotban, nagyító elegendő számban állandóan a helyszínen legyen. Az ellenőr csak az üzemmérnökkel tárgyaljon, ne a művezetőtől kérjen felvilágosítást. A gyár mindent kövessen el a salak kizárása és a jó beolvadás érdekében. A fej feletti hegesztést lehetőleg kerüljék el. 72