Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

folytán elzáródott. A Rábca vízhozama is csekély volt. így az a víz, mely a torlaszon nem juthatott át, a Mosoni-Duna és a Rábca medrében tározódott. A reggeli órákban a pinnyédi híd felett is találtunk jeget. A Rába vízmércéjén mintegy 1,0 méteres vízszintemelkedést észleltünk. Biztos, hogy a Rába jegét a vasúti híd feletti jókora szakaszon is robbantották, mert még a hajnali órákban is érkeztek a torkolathoz jégtáblák. A vasúti híd és a torkolat közti szakasz jegének fél órán belül le kellett volna vonulnia. Fenékjégdugó keletkezésének vázlata Tennivalónk világos volt. A torlaszt azonnal robbantani kellett, mieló'tt a jégtáblák egymásba fagyva összefüggő jégtömböt alkothattak volna. Az lett volna célszerű, ha a torlaszt legalább fél szélességben egyszerre robbantjuk, de Schaffner-készülékünk nem volt. Ezenfelül a szereléshez szükséges létra- vagy pailószükséglet sem volt a helyszínen. így két tűzszerész két szál pallóval a torlasz alsó szélétől kezdve végezte a robbantást a révfalui mederfélen, ladikon odaevezve, lécdarabokra függesztett töltetekkel. Hajnali háromkor már-már úgy láttuk, hogy a fél meder nemsokára szabad Itsz. Ekkor összecsúszott a jég, s újra kezdve a műveletet, csak reggelre sikerült a fél medret megtisztítani a jégtől. A másik fél mederrészt robbantással és csáklyákkal tettük szabaddá. Veszprémi György: A Rába Hosszú híd története — részlet — A Rába Hosszú híd tervezési és gyártási előírásai A híd tervezési előírásai igen szigorúak voltak, úgyszintén a megválasztott anyagok minősége is. Teherbírása: húzásra, hajlításra, nyomásra, nyírásra a méretezés megfelelt a híd helyzetének és rendeltetésének. Különös tekintettel voltak a tervezők a támaszpontok elmozdulására, vagy egyenlőtlen ülepedésből és az övek ilyen szintű felmelegedéséből származó erőkre. Külön előíráson kívül a méretszámításra vonatkozóan a közúti hídszabályzatban meghatározottak voltak irányadók. A hegesztett hidakra nemcsak Magyarországon, de külföldön sem volt érvényes szabvány, ezért a hegesztési varratokat a magasépítési acélszerkezetekre érvényes szabványra alapozva méretezték a Vagongyár mérnökei — Reichfeld Miklós, Lengyel József és társaik — az alábbi kiegészítéssel: A nyomatékokat: M max plusz 1/2 (M max — M min), a nyíróerőket: Q max plusz 1/2 (Q max — Q min), a rúderőket: S max plusz 1/2 (S max — S min) képlettel számolták. A híd vasszerkezete — a saruk kivételével — minőségi folytvasból készültek. A szakítószilárdság előírása 3600 — 4500 kg cm

2 volt. A külső minőséget külön kikötötték. A hengerelt anyagok felületein hengerlés irányában futó bekarcolások vagy behengerelt szálkák nem lehettek. Előírták, hogy minden anyagból, amelyből hengerelt, vagy kovácsolt folytvas, illetve acél alkotórészeket gyártanak, úgyszintén a saruöntvényekhez felhasznált acél adagokból is, a vasmű részéről előzetes szakító- és hajlító próbákat kellett végezni és ezeket az ellenőrző közegeknek bemutatni. Minden anyagból legalább két próbát kellett venni, ha a próba nem felelt meg, az ellenőröknek joguk volt az egész anyagkészletet visszautasítani. A vasszerkezetek gyártásának a menetét is előírták. A munka megkezdése előtt tartozott a gépgyár egy részletes munkaprogramot bemutatni, melyben az általa végzett összes tevékenység — anyagbeszerzés, gyártás, állványozás, szerelés és mázolás — sorrendje és azok megkezdésének és befejezésének ideje előirányozva voltak. Szigorúan bírálták el az előírások betartását, mert abban az időben a világ leghosszabb — 53,10 m fesztávolságú — hegesztett rácsos gerendahíd készült a Rábán. Hegesztésre tapasztalat nem volt. Az építés előtt, de alatta is gyakoroltatták a hegesztőkkel a varratok készítését. Az egész hídszerkezet, nemcsak a műhelymunkánál, hanem a helyszínen is hegesztéssel készült. A hídsarukat — az előzőleg tervezett acélöntvény helyett — is hengerelt acélból hegesztéssel állították elő. A trapéz alakú főtartók — a híd sziluettjét adják — 6,5 m magassággal készültek. Esztétikai szempontok kívánták ezt a méretezést. Érthető, hogy a hegesztett híd hőskorában minden munkafázist alaposan körülhatárolták, előírták. A folytvas szerkezetek gyártására — az érvényes rendeleteken kívül — külön kikötötték: az egymáshoz illeszkedő darabok homloklapjaikkal pontosan érintkezzenek. Azokat az alkatrészeket, amelyek vágott felületekkel bírtak, vagy a széleket megmunkálták, csak nagyobb méretből lehetett megmunkálni. A fúrásnál nem szívfúrókat — ma már ilyen fúrókat nem használnak, házilag állították elő kovácsolással —, hanem spirálfúrókat lehetett csak használni. Eltompult fúrókat azonnal ki kellett cserélni. (Ezen gyorsacél fúrókon végtelen él van, ha elkopik, megköszörülik és tovább lehet használni.) Külön gondot kellett fordítani a fúrók megyezetésére. A fúrógépek tengelyének rezgését nem engedték meg. A 15 mm-nél vastagabb anyagokba furatot kizárólag spirálfúróval lehetett előállítani. 71