Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

nélküli gyors árvízzel és a roncsok visszaestek és telje­sen használhatatlanná váltak, deformálódtak. Semmit sem lehetett belőle felhasználni. A fényképek mutatják a pusztulást. 1949-ben újjáépült. KIMLEI MOSONI-DUNA HÍD Vastartós fahíd volt, melyen eredetileg kisvasút vezetett, Mautner Henrik terménykereskedő vámszedési jogával. Egy helyen robbantották, de már előzetesen is rossz ál­lapotban volt. Középen alátámasztották. A robbantott nyílást pótolták és ideiglenesen szekérforgalom ment rajta. Az ideiglenes helyreállítást a brigád végezte. Következő hídroncs kiemelése a MÁRIAKÁLNOKI MOSONI-DUrtA-HÍD-nál történt. Eredetileg Máriakáinok község vámos hídja volt. A roncskiemeléshez szükséges hidraulikus emelőket biztosítottuk. A roncskiemelést megnehezítette az a körülmény, hogy a többi hídrob­bantásokkal ellentétben ezt a hidat nem egy hanem két helyen robbantották fel. Kovács István Mosonmagyar­óvár város főmérnökének vezetésével 1946. évben kez­dődött meg a munka. ABDÁI RÁBCA-HÍD RONCSKIEMELÉSE A hídroncs kiemeléséhez az AEH nem kezdhetett hoz­zá, mert a ráhelyezett provizóriumon szovjet katonai alakulatok közlekedtek Bécs felé, de az olyan rossz álla­potban volt, hogy egy-egy alakulat átvonulása után csak begyújtásra való fatörmelék maradt belőle. Telefo­non utasították a hivatal főnökét: 10 nap alatt a provizó­riumot és a hídroncsot távolíttassa el, mert a szovjet pa­rancsnokság legújabb felszerelésű hídépítő brigádja az új hidat meg kívánja építeni. A főnök azonnal utasítást adott a lebontásra. Egy tehergépkocsi 4 katonával, drót­kötéllel és egy tank kíséretében meg is jelent. A nagyob­bik hídroncsnak Abda felé kivontatása 10 perc alatt megtörtént. A kisebbik, Győr felé eső roncs minden igyekezet ellenére az összes drótkötelek elszakadása után sem mozdult meg. A katonák sajnálkozva elmen­tek, de jelezték, hogy hamarosan visszajönnek. így is történt. 2 újabb tankkal és még több drótkötéllel a kis hídroncs végül is a Rábca Győr felőli árterébe került. Mindenki örült. A boldog ölelkezés alatt megjelent egy­egy őrjárat mindkét oldalról és az én boldog katonáimat kegyetlenül leszidták. A gondot az okozta, hogy a kiseb­bik roncs eltávolításakor a London—Konstantinápoly nemzetközi kábelt elszakították. A fűrészelt deszkából készített fahidat végül is két hét alatt elkészítették. A felrobbantott hidak közül elkészült a 8417. számú tét-lébényi ok. út 6 + 915 km-ben a LESVÁRI MARCAL­híd. Ugyancsak elkészült a kevésbé veszélyesen felrob­bantott 8417. jelű tét— lébényi ök. út 10 + 410 km-ben lévő ún. CSÉCSÉmfI RÁBA-híd 180,0 m ny. vb. hídjának ártéri szakaszán egy nyílás is. Járai Jenő kollégánk a 2 főtartót szintre emelte, majd a vb. gerenda végeket foga­sán kivésette és a hossz vasal ásókat toldva 1947. évben bebetonozta. Volt olyan eset is, amikor nem állami vagy megyei ke­zelésben lévő hidat vagy kompot kellett pótolni. Ilyen volt a MÉRGESI RÁBA-HÍD újjáépítése is. 1900 körül Mérges községnél a Rába szabályozásánál a falu a Rába bal partjára, határa a jobb partra került. Kártérítésként pénzt és egy kompot kaptak. 1914-ben a pénzt hadiköl­csönbe fektették. 1932-ben a komp elkorhadt, a pénz pedig már előbb elveszett. A sok utánjárás, segély, se­gítség után megépült egynyomú 3 + (2 x 0,5) = 4,0 m 69

Next

/
Thumbnails
Contents