Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

Folyószám A hidak helyeinek megnevezése Pénz egyenként frt kr. összesen frt kr. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. Rétinél a Jend-csatornán 51. és 62. szelv. épített két gazdasági híd építési költsége 1956 frt 82 kr., fenntartásra fizettetett 500 frt Marczalon 3 gazdasági talphíd építtetett, de a víz csekélysége miatt a talphidak használatlanul hevertek Gyirmóthon sebestagi hidak átalakítása Győr városi s a m. á. vasúti híd újra építéséhez hozzájárulás. Mocsáry részére a Marczalon egy hid építésére adatott A Tárcsa községi hídra a Hanyság csatornára 600 frt fentartási hozzájárulás Hanság csatornán herceg Eszterházy válla—kapuvári úton... A tárgyalás alatt levő hid építése vagy nem építésére fel lehet venni 3837 frt 23 kr., mely összeg azonban ide fel nem vétetett Válla községnek a Hanyság csatornára 600 frt hozzájárul fízett Mosony—csornai állam-út hídja átépítése és fentartás czimen Hidak építésének költsége összesen 2.456 82 3.976 80 736 08 107.000 — 5.000 — 3.883 75 3.200 — 3,937 23 4.855 07 363.329 94 Háborús károk (1945) Ideiglenes helyreállítások (Készült Horváth Sándor mérnök emlékezései alapján) 1945 márciusának végén a visszavonuló német katonaság Győr városa és a megye összes nagy hídjait — egy kivételével — felrobbantotta. A város lakói tömegesen a falvakba menekültek. A győri ÁÉH épületébe a szovjet tábori posta települt be. A munka megállt, vidékre utazni nem lehetett, a vasúti hidakat is felrobbantották. Pestre indult meg először a vasúti szállítás, Dorogon át a budai oldalon lévő „Filatorigát" állomásra, Magyaróvár felé két héttel később, de csak írásbeli engedéllyel. Aki utazni akart, kiment a Rába vasúti hídhoz, ahol igazolás után átengedték a hídroncsra tákolt gyaloghídon az újvárosi oldalon lévő olajgyári tolatómozdonyhoz kapcsolt fedett tehervagonhoz. A mozdony 8—9 óra között elvitte a szerelvényt a felrobbantott abdai Rábca vasúti hídroncsra tákolt gyalogjárdán át a másik oldalon álló, a mosoni Kühne-gyárban megmentett tehervagont vontató szerelvényhez, s így eljuthatott Hegyeshalomig. Utas alig, vasúti jegy, vasúti személyzet pedig nem volt. A szerelvény minden állomáson megállt. Az útőrök április hó vége felé kezdtek feléledni, és jelentéseket adtak a szakaszukon esett károkról és a területükön maradt kincstári építési anyagokról. Területünkről meglepően jó jelentéseket kaptunk. A gyors előrenyomulás megakadályozta a kiürítést, títmesterek és útbiztosok jelentették, hogy a medvéi Nagy-Duna-híd, a Mosoni-Dunán: a rajkai, feketeerdei, halászi, káinoki, kimlei, pinnyédi, révfalui, a Rábán: az árpási, rábacsecsényi, a Rábcán: a metszési, győrsövényházi, pinnyédi, a Lajtán: a hegyeshalmi, a 3 db magyaróvári, a Marcalon: malomsoki, mórichidai, lesvári, a rábaszentmiklósi; vasúti hidak közül: a soproni úti, az abdai Rábca, győri Rába hegesztett híd, a sétatéri parkhíd, az iparcsatornai híd és még vagy 50 kisebbnagyobb híd pusztult el. Iratainkat, felszereléseinket a megyeháza 2 helyiségébe átmentve, megkezdtük a beérkezett jelentések összeállítását. Az építési anyagokról a minisztériumnak jelentést tettünk és megkezdtük a hídroncsok kiemelésének megszervezését. A katonaság által használt hidakat ők őrizték, azokhoz csak felszólításra lehetett nyúlni. A hídroncsok kiemelése azért volt sürgős, mert a roncsokon fennakadt a szemét és a várható téli jég duzzasztást és árvizet okozott volna. Azokon a hidakon kellett elkezdeni a roncskiemelést, ahol a katonaság nem közlekedett. Magyaróváron a volt főhercegi uradalomban egy cölöpverő állványt és egy 300 kg-os kost találtunk. Két ácsmester vezetésével munkacsoport alakult, és megkezdődött a magyaróvári 24,0 méter nyílású Lajtahídroncs kiemelése. Első hídroncskiemelésünk a magyaróvári Lajta-híd roncsának kiemelése volt. Rossz fekvése miatt a kato67