Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

Iparcsatoma létesítését kb. 2,0 km hosszban azzal, hogy bekapcsolja a gyártelepet a vízi közlekedésbe, illet­ve szállításba. Az Iparcsatornát a Freund H. és Fia buda­pesti cég építette. Felrobbantott Iparcsatorna hídja 1945. A csatorna kettészelte az akkori budapest—bécsi főút­vonalat. A nagy járműforgalom lebonyolítására a csatorna fölé magas és kecses vasbeton hidat építettek, Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár tervei szerint 52,0 méter hossz­ban. (Ő tervezte — a Győri Cziráky — emlékművet is). Vol­taképp száraz híd lett, mert az Iparcsatoma medrét utána készítették el. Ez a híd volt az első, melyet a német kato­nák 1945 márciusában felrobbantottak. Iparcsatoma híd 1993. A közúti híd helyreállítása a legsürgősebb feladat egyike volt, mert a járműforgalom csak elhanyagolt, rossz földúton, kerülővel tudott ismét az 1. számú főút­ba kapcsolódni. Erős gerendákból rácsos megerősítéssel, magas, ide­iglenes pillért építettek, ez tartotta az ideiglenes pálya­testet, míg a hidat 1949-ben a Vagongyár hídosztályá­nak a terve alapján és kivitelezésében, a ma is látható vashidat véglegesen helyreállították. Fehérvári úti felüljáró Pálffy híd A 81. számú Székesfehérvár—Kisbér—Győr főút a Budapest—Győr vasútvonalat a 83 + 190 km-szelvény­ben merőlegesen keresztezi. Az utat a kilenc vágány felett egy háromnyílású, 45,2 m szerkezeti hosszúságú, „B" terhelési osztályú, 560 m 2 felületű, takaréküreges, változó vastagságú monolit vasbeton híd vezeti át. Az első felüljárót 1938-ban építették. Ez az egyetlen híd, melyet két bátor győri lakos közbelépésének köszönhe­tően 1945 márciusában nem robbantottak fel. A sza­badhegyi Németh János észrevette, hogy a robbantó­részleg merre vezette az elektromos kábeleket a Fehérvári úti híd alá helyezett robbanótöltetekhez. Rá­beszélte a híd melletti vasúti őrházban szolgálatot telje­sítő Czapp Józsefet, hogy a híd alatt vágja el a gyújtó­kábelt. A németeknek már nem volt idejük a kábelek kijavítására. Amikor a szovjet harckocsik a Gráb-gyámál (GRABOPLAST) harcoltak és a Fehérvári híd felé kanya­rodtak, pár percig megtorpantak. Csapdát sejtettek, at­tól tartottak, hogy akkor akarják a hidat felrobbantani, amikor a páncélosok átkelőben vannak a hídon. Czapp József a zászlójával továbbhaladásra biztatta a páncé­losokat. A hidat 1965-ben megerősítették, 1987-ben felszer­kezetcserével felújították. A pilléralapokat megtartották és megerősítették. A hídfőket, új szerkezeti gerendák építésével, átalakították. A régi pillérek helyett új, előre gyártott vasbeton pilléreket helyeztek el, amiknek csat­lakozása az alapokhoz csuklós, a monolit pályalemezbe pedig részlegesen befogottak. A felszerkezet takaréküre­ges, monolit vasbeton lemez, mely alatt 6 m vasúti ürszelvénymagasság biztosított. A felszerkezet kocsipálya-szélessége 8,5 m, bal olda­lon 1,5 m széles kétnyomú gyalogjárdát, jobb oldalon 2,4 m széles kerékpársávot építettek, kiemelt szegéllyel, korlátok között 13,3 m, teljesen 13,8 m széles. A hídra vezetett út vonalvezetése alig változott. A Győr centrum felőli hídvégre a hidat követő azonnali körív átmeneti ívének végpontjai kerülnek, ezek az eltolódások vasalt járdabeton kiemelt szegélyével követhetők úgy, hogy a híd tengelye egyenes marad. A kismértékben változó nyílású, négytámaszú felszer­kezetet a statikai számításban 1:1:1 nyílásarányú or­thotrop lemez tartóráccsal modellezték. Az építésnél fel­használt beton C 16-os, az acél B 50—36-os, a fajlagos betonfelhasználás 0,42 mVm 2 , vasfelhasználás 84,3 kg/m 2 volt. A keresztmetszetben konzolos vasbeton lemez fenék­szélessége 10,5 m, oldalfalainak magassága eltérő, de állandó hajtással emlkedik. A változó magasságot a zsa­luzat pontos beállításával biztosították. A vasbeton le­mez takaréküregei ellipszis keresztmetszetűek, állandó nagy tengely- és változó kis tengely mérettel. A takarék­üreg alatt 12 cm, felette 13 cm a vasbeton lemez vastag­sága, az üregek közötti bordavastagság pedig 25 cm. A hosszirányú vasbetéteket lényegileg a függőleges bor­dákba helyezték el. A vasak a három nyíláson végigfut­nak, ezért 3, illetve 4 helyen II. varratminőséggel hegesztették. Többségében egyenes vasbetétek szolgál­nak a hajlításbó! származó húzások, úszóvasak pedig a ferde húzások felvételére. A felszerkezet véglapjába, a zsaluzatot megfúrva vízszintes tüskéket helyeztek el, azért, hogy a felszerkezet a térdfalba beköthető legyen. A felszerkezet betonozását technológiai leírás szerint vé­gezték, a megfelelő tömörséget vákuumtechnológiával érték el. A hídpálya 2%-os egyirányú esésű. A kellően 44

Next

/
Thumbnails
Contents