Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

Baross híd A város közönségének sürgetésére 1892-ben a győri személypályaudvart — az országban az elsők között — aluljáróssá alakították át, s ugyanakkor a jelenlegi Bartók Béla út (akkor Hosszú utca) tengelyében lévő sorompót is megszüntették. Helyébe az akkori kereskedelmi miniszterről, a város díszpolgáráról és országgyűlési képviselőjéről, Baross Gáborról elnevezett Baross hidat építette meg a Magyar Államvasutak. A miniszter a híd avatását nem érhette meg. Időközben meghalt 1892. május 10-én. A korabeli híd — hasonlóan, mint a jelenlegi — vasgerenda tartós híd volt. A tartópillérek öntöttvasból készültek. Ilyen kivitelű, illetve díszítésüek voltak a pályaudvar feletti peront tartó, peront elzáró kerítés és a hidat megvilágító oszlopok is. A hídfőben megmaradt néhány korabeli világítótestet az önkormányzat 1992-ben eltávolította. Jó lenne, ha a híd megnyitásának 100. évfordulójára visszakerülnének eredeti helyükre. Az 1914-ben kitört első világháború alatt Győrben a Baross hídon volt a legnagyobb forgalom. A laktanyák, a katonai kórházi barakkok forgalma és a katonai szállítások a hídon bonyolódtak le. A fakocka burkolata teljesen tönkrement. Felújítása ezt követően zórés lemezre, beton és arra öntöttaszfalt burkolattal készült el. 1945. március 28-án ez a híd sem kerülhette el a sorsát. A visszavonuló németek — értelmetlenül— felrobbantották. Olyan nagy töltettel és sok helyen történt a robbantás, hogy acélanyagából semmit sem lehetett felhasználni, csak a hídfőket és a falazott pilléreket. A közbenső acélpilléreket körbefonottan felrobbantották. Az ideiglenes híd építéséhez az Á. É. H. „26 A" jelű zórés lemezeket adott. Baross híd 1945. Átépítésig a forgalom hasonlóan bonyolódott le, mint a híd 1893-as megnyitása előtt (a szintbeni keresztezés zavarta). A szintbeni keresztezés miatt a közúti forgalom akadozott, az átmenő forgalmat a 81. sz. főút egyeBaross htd 1993. 38