Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

dül megmaradt felüljárójára terelték. 1947. december 12-én Győr város közigazgatási bizottsági ülésén Welsz Aladár előterjesztésére ismét napirendre került a Baross híd felépítésének az ügye. Megállapították, hogy a híd ügyét ne tekintse a város kizárólagos állami feladatnak, hanem erejéhez mérten segítse a megoldást. A város hitel felvételével segítette az építkezést. A híd 1947— 48-ban elkészült, az ideiglenes híd 1957-ben véglegesen újjáépült. A 82. számú Veszprém—Zirc—Győr főút 76 + 015 km-szelvényében, a Győr városban levő Baross híd öt szerkezeti egységből áll, 129,4 m szerkezeti hosszúságú, 1747 m

2 felületű ,C" teherbírású. Egy szerkezeti egység az Eszperantó utcát hidalja át két nyílással nádorvárosban, két szerkezeti egység, kétszer három nyílás alatt van a győri vasútállomás hét vágánya, két szerkezeti egység, kétszer két nyílás pedig a Révai Miklós utca felett a Belvárosban vezeti át a 82—83-as utak forgalmát. A híd keresztirányú elrendezése: 2 x 2,25 m széles gyalogjárda, 2 x 0,75 m széles kerékpársáv és 2 x 3,75 m széles kocsipálya. A vasúti pályák felett az űrszelvény magassága 4,5—4,8 m, az alátámasztó járomvas csövek távolsága 1,6 m. A pályaszerkezetet 7 db I tartóval együtt dolgozó vasbeton lemez adja, konzolosan túlnyúló gyalogjárdákkal. Jelenleg az 1980-as szerkezet vezeti át az autóbusz, személygépkocsi-, kerékpáros- és gyalogosforgalmat. A teherforgalom elől a híd le van zárva. A kapacitás hiány feloldására épült a 82—83. számú főutak új bekötése a város nyugati szélén. Egy rövid történelmi visszapillantás. Mint már említettük, 1993. október hó 5-én \pz 100 éve, hogy Baross Gáborról — Győr város akkori országgyűlési képviselőjéről, miniszterről elnevezett hidat átadták a forgalomnak. E centenárium alkalmával szeretnénk tisztelegni a ,vasminiszter" emlékének, rövid történeti áttekintéssel. Baross Gábor, aki életében sokat tett Győr város közlekedésfejlesztése érdekében, nem érhette meg a híd avatását. Az 1855-ben épített Budapest— Győr— Bruck—Királyhida vasútvonal az ekkori város szélén haladt. A rohamosan fejlődő nádorvárost és a déli területeket elvágta a belterületektől. Ez amilyen előny a város életében, olyan hátrányt jelent a fejlődésnek indult közúti közlekedésben. Akkor is így volt. Három jelentős forgalmú korabeli utat keresztezett szintben a vasútvonal. A Mészáros Lőrinc út térségében, a Bartók Béla út (volt Hosszú utcánál) és a Kálvária útnál. Ezeknél az átjáróknál sorompók biztosították a közlekedést. Kivételt képezett a Kálvária útnál, ahol még a gyalogátjárást sem engedélyezte az államvasút. A teljesség igénye nélkül kövessük az 1893-as eseményeketl 1893. január 15-én A város felszólította az államvasutakat, hogy a Kálvária utcai felüljárót saját költségén tartozik elvégezni. 1893. április 6-án Nem sokára hatalmas építmény fogja áthidalni a vágányokat, ahol a riádorváros és a belváros népe szabadon közlekedhet, minden zavarás nélkül. 1893. május 7-én Két évvel ezelőtt a boldogult Barossunk 250 000 forintot vett fel a győri pályaház kiépítésére, rendezésére, hídépítésre. Az ő utódjára, Lukács Bélára szállott a mű realizálása, amely oly ügyesen valósul meg, hogy elsőrendűek között is valódi minta pályaház lesz, a vágányok föld alatti tunnelekkel (alagutakkal) közelíthetők meg. Szakasztott mása lesz a mödlingi pályaudvarnak. Az áthidaláshoz szükséges vasszerkezeteket gyors tempóval rakják fel a hídtestre. 1893.június Íjén A híd áthidalási munkái teljes erővel folynak. Az átjárót az eddigi tervek szerint adják át a forgalomnak. 1893. augusztus 13-án ... határozat születik, hogy a hidat Baross Gáborról nevezzék el, a Fehérvári utcát pedig Baross utcára keresztelték ... 7893. október l-jén A Baross híd terhelési próbáját, melyet vassínekkel eszközöltek, mely hétfőtől csütörtökig tartott, a legkielégítőbb eredménnyel befejezték, s a hidat legközelebb át fogják adni a forgalomnak. 1893. október 5-én A Baross híd ünnepélyes fölavatása elmaradt. „Lukács miniszter úr ő nagyméltósága nagy sajnálatára nem jöhet. Erről ő a polgármestert is értesíti. Laszberg." A Baross hidat ma csütörtökön délután 2

00 órakor átadták a forgalomnak Szőts Árpád tanácsos, Odor István főmérnök és Szily Zoltán tiszti főügyész jelenlétében. A híd ünnepélyes felavatását az új utcajelző táblák elkészülte utánra halasztották. 1893. november 5-én A Fehérvári utat átkeresztelték Baross útra Zechmeister Károly kir. tanácsos polgármester és Francsics Norbert országgyűlési képviselő jelenlétében. Az ünneplők bejárták a Baross út teljes hosszát egészen a Baross hídig. 1893. december 21-én Az államvasutak engedélyezte a Kálvária utcánál a gyalogátjárást addig, amíg a híd kiépül. Megjegyzés: A gyalogos-felüljáró elkészült a Kálvária utcánál. Jelenleg ma is látható. Üzemen kívül van. A révfalui Kossuth híd A révfalui híd helyéről az 1296-ban kiadott kiváltságlevél tesz említést, amely vámmentességet adott Győrrel való közlekedésre, sőt megengedte saját gyalogrév használatát. A XVI. századból származó metszeteken találjuk még az első dunai híd alaprajzi ábrázolását. Hajóhíd volt s csak jégzajlás beálltáig volt használatban. Az 1809-beli napóleoni hadjárattal kapcsolatban megjelent egy írás, Hoheneggel Ló'rinctől: „napközben csolnakokból álló híd vettetett a Dunán Révfalunál, ezen sok csapatok mentek által. Ilyen hídnak ott sem azelőtt, sem azután nem volt, pedig igen szükséges volna, mert a folyamon az általmenettel nyomorú sajkákon nincs veszedelem nélkül, mert már sokan vesztették itt életüket." 39