Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

(A kőfaragó munkát a Birkmayer győri kőfaragómester készítette.) Munkájuk eredményeként 1892-ben elkészült a 136 800 korona költséggel lételsített híd. 107 méteres hosszáról „Hosszú híd"-nak nevezték el. A híd kb. 3 x 35 m fesztáwal, acélból készült. Az úttestet fakockák, a gyalogjárót az úttestre merőlegesen elhelyezett deszkaburkolat alkotta. Gyalogjáró csak a Tűzőrség felőli oldalon volt. A híd alacsony ívvel ívelte át a Rábát, és mederpillér segítségével kötötte össze Újvárost az addigra kiépülő Ferdinánd és Ferencváros nevű városrészekkel. 1892. szeptember 22-én volt a híd terhelési próbája; 100 000 kg kockakővel terhelték nyílásonként. A próbaterhelés szeptember 25-én sikerrel járt. Égető szüksége volt nemcsak a városnak, hanem az egész országnak a hídra. Az Osztrák—Magyar Monarchia két fővárosát, Bécset és Budapestet összekötő főútvonal óriási forgalmat bonyolított le. A balkáni tranzitforgalom jelentős része is erre haladt át. A Hosszú híd negyven esztendeig szolgálta a közlekedést. Kiöregedése, keskenysege miatt bontották el. Közvetlenül a régi híd fölé ideiglenes fahíd épült, s az új híd elkészültéig ez vezette le a gyalogosforgalmat. Az első világháborút követően a város már kinőtte a hidat és egy másik, teherbíróbb híd építése került előtérbe. A város a győri Magyar Vagon- és Gépgyár hídosztályát bízta meg, ahol is Lengyel József főmérnök elkészítette a terveket. (A város és a KM bírálta felül.) Két terv készült. Az egyik egy 2 x 56 = 112 m fesztávú, „lemezgerenda" híd lett volna. Rendkívül olcsó, esztétikailag kitűnő megoldás lett volna, amit Győr városa is kitörő örömmel üdvözölt, de a KM — a hegesztés világhelyzetére való tekintettel — túl merésznek tartotta és nem engedélyezte a kivitelezést. A másik megoldás egy szintén hegesztett rácsos gerendahíd volt, melyet el is fogadtak. Az 1930-as évek elejére Magyarország az európai hegesztés élvonalában haladt ugyan, de az akkori hegesztési fejlettség mellett egy olyan munkára, mint a hegesztett híd, megfelelő előkészítésre volt szükség. A létesítmény jelentőségét A liosszú-híd 1900 körül Gyalogút metszete A győri Hosszú híd helyszínrajza 1933. 34