Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

A hídszerkezet érdekessége, hogy teljes egészében hegesztett, nemcsak a műhelyi, hanem az összes helyszíni, szerelési kapcsolatok, beleértve még a hídsarukat is. A próbaterhelésnél — Leuner-féle műszerekkel mérve — a hídközépen 21,00, illetve 21,05 mm lehajlást mértek a számított lehajlással szemben, ami 35,6 mm volt. A hidat 1933. augusztus 20-ra, István király napjára akarták átadni. A KM azonban nem akarta a terhelési adatokat elismerni, új próbát rendelt el. Az ismételt próbaterhelés után a minisztérium megadta az engedélyt a híd avatására. 1933. szeptember 7-én volt a hídavatás, és a korszellemnek megfelelően a Horthy Miklós híd nevet kapta. Az 1930—40-es évek rohamosan növekvő', sűrűsödő forgalmának a hegesztett híd kifogástalanul megfelelt, amit többszöri ellenőrzéssel állapítottak meg. Kereken 22 évi, erőteljesen fejlődő forgalom után a német visszavonuló alakulatok 1945. március 28-án két keresztmetszetben felrobbantották és így 3 részben a Rába folyóba zuhant. Ez súlyosan megbénította a Budapest—Bécs közti út forgalmát. 1945-ben a város felszabadulását követően szovjet utászok a híd roncsai fölé egy ideiglenes szükségfahidat építettek. 1946-ban segédállványozással a 3 lezuhant hídrészt kiemelték, és toldással pótolták. A javításnak ez a módja csak azért volt alkalmazható, mert a hegesztések a zuhanás ellenére is kifogástalanok maradtak, ami az eredeti hegesztés kitűnő minőségét igazolja. A Vagongyár a híd kiemelésével megmentette a szerencsésen fekvő hídroncsot, melyet felemelve — a roncsolt, görbült részektől megszabadítva — 1946 decemberében adtak át a forgalomnak. A híd belvárosi oldalán lévő hárommezős vasbeton rész a belvárosi mederpillér »etőfl híd 1993. teljes szétrobbantása miatt földig meghajolt, csak a vasbetétek tartották össze. E betonrészeket a város mérnöki hivatala házikezelésben felemelte. (Ezzel az országban az egyik legnagyobb korabeli, ilyen emelést végezte.) A felemelt és kiigazított betétek betonhiányait szakszerűen pótolva a híd teljes betonrészét is meg lehetett menteni. Szabadságharcunk centenáriumán, 1948-ban Petőfiről, a lánglelkű forradalmár költőről egy szerény ünnepség keretében kapta új nevét. nem szabad mai tudásunkkal, hegesztési tapasztalatunkkal nézni. Hőskor volt ez, a hegesztés hőskora. Megfelelő tapasztalatok, szabványok nem álltak rendelkezésre. Németországban is mindössze csak egy kisméretű híd készült hegesztett technológiával. Hegesztők kis csoportja utazott Németországba átvenni a tapasztalatokat. Hazatérve 12—15 hónapon át rendszeresen képezték a többi hegesztőt. Több száz próbapálca, kísérleti darab készült. Csak így volt lehetséges, hogy kellő számú, nagy gyakorlatú szakképzett munkaerő álljon rendelkezésre. Eltávolítva a régi hidat, 1932—33-ban elkészült I. osztályú terhelésre méretezve, 53,1 m fesztávval Magyarországon az első — sőt Európában és az egész világon annak idején a leghosszabb — hegesztett rácsos gerendahíd. Az alépítményeket Skuteczky és Borey budapesti cég, a híd vasszerkezetét a Vagongyár hídosztálya készítette. Az ártér felett egy háromnyílású „acélbeton" előhíd is készült, és így a híd teljes hossza 112 m lett. A szerkezet összsúlya 1101, ami a szegecselt kivitellel szemben kb. 15%-os megtakarítást jelent. A hegesztett Hosszú híd keresztmetszete Alternatív tervjavaslat A hegesztett Hosszú híd általános elrendezése