Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

dat építsenek. Új hidak a régi híd nyomvonalában épül­tek egyenes tengellyel. A híd magassági vonalvezetését a vízügyi előírások szabták meg, a befolyási alsó él szintjének kikötésével. Az egyik híd 6 nyílású, „A" te­herbírású, 140,7 m szerkezeti hosszúságú és 1196 m 2 felületű. A híd szerkezeti magassága az ártéri részeken 1,2 m, a 2 nyílású mederhídon 1,2 m-ről parabolikusán 2,2 m-re változik. A kocsipálya szélessége 7,5 m, mind­két oldalon 50—50 cm kiemelt hídszegélysáv, idomacél korláttal. A kerékvetőkben postakábel részére 100 mm átmérőjű csövek vannak elhelyezve. A híd felszerkezete az I—III támasz felett kétnyílású, három támaszú, stati­kailag határozatlan kiékelt, üreges vasbeton szerkezet, míg a III—VII támaszok között, négynyílású, öttámaszú, állandó szerkezeti magasságú, üreges folytatólagos le­mezszerkezet. Az ártérben épült egy másik híd is, mely két nyílású, három támaszú, 39,8 m szerkezeti hosszú­ságú, „A" terhelési osztályú, és 338 m 2 felületű. A fel­szerkezet takaréküreges folytatólagos vasbeton lemez. Épülő árpási híd Az új hidakat a felrobbantott hidak alapjaira építették. A régi pilléreket és a hídfőket egy tervezett szintig le­bontották, durva betonfelületet képeztek ki és az új szerkezeti részeket ezekhez betonozták. A felmenőfalak és_^a pillérek tetejére neoprén sarukat helyeztek el. A vízszintes erők felvételére a II sz. pilléren fix sarut, az V. sz. pilléren csuklós vasalást alkalmaztak. A hídfőkre ha­tó földnyomás csökkentése céljából a felmenő falakon a felszerkezetet konzolosan túlnyújtották. A vasbeton szerkezet felett három réteg csupasz lemez szigete­lést fektettek 4 cm védőbetonnal. A kocsipályára 5 cm, kiemelt szegélyre 3 cm vtg öntöttaszfalt készült. A folyó a híd környezetében rendezett. A rábapatonai Rába-híd A Rába folyó 1884—86 között a Rábaszabályzó Társu­lat által elvégzett szabályozást követően mintegy 500 ha mezőgazdasági terület került az új Rába-meder jobb ol­dalára. A szabályozás előtt akadály nélkül volt megköze­líthető a terület. A folyó új medrével azonban kettévág­ták a határt. A Rábaszabályzó Társulat ezért 1887. évben hidat épí­tett az új meder fölé. Ez a híd átadást követően, egy he­ves árhullám következtében összeomlott. Részlet az 1887-ben történt bedőlés okairól A bedőlt rábapatonai hídra vonatkozó terveket és ira­tokat Baross Gábor miniszter bekérette, és elrendelte a bírói szemle alapján a híd anyagának és alkatrészeinek minőségvizsgálatát, továbbá a híd felépítésére is azon­nal intézkedett. A vizsgálóbizottság javaslatát a minisz­ter oly módosítással fogadta el, hogy a horgonyfák he­lyett horgonyvasak alkalmaztassanak és kijelentette továbbá, hogy az újraépítési költségek viseléséről a be­dőlés okainak megállapítása után, az esetleges mulasz­tás kiderítésekor fog határozni. A bírói szemlét a Győri Kir. Járásbíróság és a szakértők egyhangúlag megállapí­tották, hogy a híd jó anyagból és tervszerűen épült, de a meder váratlan gyors „képződése" s a hídfők védelmé­re hagyott padkák elmosása a hídfőket oly mérvű föld­nyomásnak tette ki, hogy a horgonyfák elszakadtak, sőt ha a víz a csatornába be nem szakad, hanem tervszerűen bocsáttatik be, a katasztrófa akkor is bekövetkezett vol­na. A bírói szemle ügyiratát Rábapatona község kérvé­nyével együtt — mely szerint a község hajlandó a híd to­vábbi kiépítésének igényéről lemondani, ha a társulat a híd anyagának átengedése mellett 6000 Ft-ot, vagy anyag nélkül 7500 Ft-ot fizet — a kormánybiztos továb­bi elhatározás végett a miniszterhez felterjesztette. A hídfők kőhányással történő megerősítése helyett a tár­sulat műszaki osztálya a mindkét parti hídfőt 6—6 mé­terrel kijjebb 12 m meghosszabbítással tervezte.* A hídfők kihorganyzásánáí pedig a volt Közmunka- és Köz­lekedési Minisztérium 1889. április 8-án kelt 11354 sz. rendelete értelmében vasrudakat alkalmaztak. A meg­hosszabbított részeket keményfából kellett építeni. A második híd 1891-ben épült meg. Sok huzavona volt a község és a társulat között. Végül egyezség jött létre az 1890. január 8-i képviselő-testületi ülésen, hogy az összedőlt hidat a szabályozó társulat kötelessége megépíteni, azt jó karban tartani, a község viszont köte­les a fenntartási költségekhez évente 150 Ft-tal hozzájá­rulni, fenntartva a községnek azt a jogot, hogy az évi já­rulékot az akkori 3000 Ft-nak a befizetésével, bármikor egyszer és mindenkorra megválthatja. Az egyezség ellen nem szavazott senki. Az 1891. március 3-i képviselő-testületi ülés a község által fizetendő 150-Ft-t hagyta jóvá. Ezt a hidat a visszavonuló német hadsereg 1945. március 28-án felrobbantotta. A harmadik hidat a szovjet hadsereg építette 1945-ben ideiglenesen, közvetlenül a meder fölé. A hozzá vezető út az ártérben rönkfából készült, melyet a közeli erdőből 14

Next

/
Thumbnails
Contents