Hidak Győr-Moson-Sopron megyében (Győr, 1993)

Jelentősebb hidak az 1800-as évektől napjainkig

si miniszter, mint Győr város képviselője. Jelentős befolyással volt a hidak építésére, mivel a Rábaszabályzó Társulat komoly pénzösszeggel járult hozzá a győri közúti, vasúti hidak átépítéséhez. Az 1896-ban megjelent a Rábaszabályozó társulat története című munka ezt jelesen bizonyítja. Árpási Rába-híd A bakonybéli apátság 1030-ból származó alapítólevele, ahol először találkozunk Árpás nevével, de portó Arpas in Rába", a Rábán lévő árpási révről emlékezik meg. 1044-ben Péter a területen végigvonulva az árpási révnél kelt át hadaival a Rábán és Ménfőnél megütközött Aba Sámuel király csapataival. Az 1086-ból származó okirat még az árpási révről (portus) emlékezik meg. Az 1251. évi oklevél azonban már hidat (pons) említ. Ez a híd biztosította a közlekedést, Sopron, Győr és Vas megyék között. A nagy forgalom komoly jövedelmet hozott a híd birtokosának. Ezért századokon keresztül elkeseredett perek tárgya volt az árpási hídvám. 1370-ben, 1377-ben és 1409-ben a Rába hídvámja, illetőleg ennek a hídnak a régi helyéről történt elhurcolása végett a bakonybéli apát a premontrei rend prépostját a nádori törvényszék elé idéztette. A Rába-híd a XVI—XVII. században még nagyobb jelentőségre tett szert. A török hadak itteni átkelésének megakadályozására nagy gondot fordítottak és igen sok pénzt áldoztak. 1707. november 23-án kelt jelentés szerint „Bottyán Uram Pápán van maga némely hadaival és a kurucok birtokában van az árpási és vági Rába híd." A megyei jegyzőkönyv tanúsága szerint 1817-ik esztendő Böjt első Hava I. Napján a Kis Gyűlés 197. sz. alatt Bezerédij Ignátz főbíró úr meginti az árpási uraságot, hogy Rába hídját nem javíttatta, noha vámos híd. Az árpási jobbágyoknak a templomba járás nehezükre esik. A megyei földmérő helyszíni vizsgálatra kiküldve. Az 1820. észt. Szt. Iván hava 2. napján tartott Kis Gyűlés 1041. sz. alatt a mórichidai adózók arról panaszkodnak, hogy mióta az árpási hidakon a javítás megtörtént, a vámot tőlük továbbra is szedték, holott a hídpallók helyreszállításában ők is részt vettek. Kérik a nemes vármegyét, hogy a vám fizetés alól, mint az árpásiak — ők is mentesek legyenek. A hidat a Rábaszabályzó Társulat a folyó szabályozása miatt építette át. A 11 nyílással, mindegyik nyílás 11,80 m fesztávolsággal épített függő-műves híd tervét 1889. szeptember 19-én hagyták jóvá, a kereskedelmi miniszter úr, a földmüvelésügyi miniszter úr egyetértésével. A hidat keményfából kell megépíteni és a fenntartása is a társulatot terheli. A híd építése 1890. május 8-án kezdődött és 1890. december 31-én fejeződött be. A felülvizsgálatot 1891. augusztus 5-én tartották meg, az erről 1891. december hó 10-én felvett felülvizsgálati jegyzőkönyv szerint a felhasznált vasanyag a feltételeknek megfelel, jó minőségű, ellenben 2 övgerenda repedezett. A hiányosnak talált gerendák a vállalat által jó egészséges minőségű gerendákkal kicseréltettek. A hídpróba kedvező eredménnyel járt, a bizottság ezen hidat felülvizsgáltnak „kijelentette". Az utó felülvizsgálat 1893. év május 27-én tartatott meg, a visszatartott 5% biztosíték a vállalkozóknak kifizettetett. A feljáró utak kavicsolását, valamint a hídszerkezetek bekátrányozását el kellett végezni. Megállapították, hogy a jégtörők az időközben megváltozott víz sodrásával hegyes szöget zárnak be, így nem nyújtanak kellő biztonságot. Az új cölöppárok egymáshoz ferde irányba való állítására Neuschlosz és Freund társa vállalkoztak. 1893. augusztus l-re vállalták a cölöpök felépítését. A cölöpök kihúzását április 11-én kezdték meg, de ez sikertelennek bizonyult és a régi cölöpöket elvágták. 1893. évi december hó 18-án felülvizsgálat szerint megállapították, hogy a 6, 7, 8, és 9. sz. jégtörők terv szerint, méretek betartása mellett, a fakötések szabályainak megfelelően hajtattak végre, és a négy jégtörőt felülvizsgáltnak tekintették. Az 1924-ben épült hidat 1945. március 28-án a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Pontonhíd, majd Szmirnov hadtest mérnök őrnagy parancsnoksága alatt hamarosan elkészült egy fahíd. Árpási Rába-híd (kompjárat) Később e híd helyett ideiglenesen egy HERBERT hidat építettek. (A legsikerültebb ilyen hídszerkezeteket Herbert Ferenc — hainburgi műszaki katonai főiskolán végzett — mérnöktiszt konstruálta az első ilyen közúti hadihíd 1908-ban került szolgálatba). 1971-re nagyon megérett az idő arra, hogy a provizórium helyett, a forgalmi követelményeknek megfelelő hi13