Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások A dunaújvárosi Duna-híd közlekedést tett lehetővé. Ezért volt nagyjelentőségű, hogy a bajai Duna-híd konzolosítása (1990), majd a konzolok megerősítése a közúti és vasúti forgalom szétválasztását a közlekedés feltételeinek jelentősen javulását eredményezte. A dunaföldvári Duna-híd kor­szerűsítése, a vasúti forgalomnak a hídról történt levé­telével (1999), majd a szekszárdi Duna-híd megépíté­se (2003) tovább javította a Dunán való közúti átkelés lehetőségét, ám így is Budapest alatt kb. 70 km-en csak komppal lehet átkelni a Dunán. Ezért rendkívül fontos az M8 autópálya és a dunai átkelés megépí­tése, mégpedig teljes autópálya keresztmetszettel. Dunapentelénél (Dunaújváros ősi elődje) mindig volt felső és alsó révátkelés. A Budapest és Dunaföldvár közötti Duna-híd gon­dolata már 1926-ban felvetődött, akkor azonban úthálózati adottságok miatt a dunaföldvári híd épült meg. A magyarországi Duna- és Tisza-hidak műsza­ki fejlesztésére 1985-86-ban készített tanulmány szerint 1996-2010 között tervezték Dunaújvárosnál 8,5 m. széles híd építését, 2 x 50 m-es ártéri és 5 nyílású (70+100+184+100+70 m) mederhíddal, acél, illetve szabadbetonozásos feszített vasbeton szerkezettel a 62. sz., illetve 51. sz. főúthoz csatla­kozva. A 624 méter hosszú híd építési költségét 1 milliárd forintra becsülték. A Dunaújváros térségében megvalósuló hídépítés gondolata nem került le a napirendről, s különösen felerősödött az 1996-ban tartott „Dunaújvárosi Duna-hídért" konferenciával. Előszóra Dunaújváros fölötti, majd különböző okokból a Dunaújváros alat­ti átvezetést fogadták el, s elkészült a híd tanul­mányterve. Ennek alapján a Nemzeti Autópálya Rt. 2002 tavaszán ajánlatot kért a hídtervező társasá­goktól a dunaújvárosi Duna-híd tervezésére. A ter­vezés alapja a korábbi tanulmányterv volt, de a kiíró lehetőséget adott eltérő megoldásra. A Főmterv Rt. Híd- és Szerkezettervező Irodája eltérő megoldásra tett javaslata a Duna két partján meglévő, illetve tervezett hajózási igények figyelem­bevételével 300 m körüli híd-nyílást javasolt, melyet a közelben lévő 120 kV vezeték miatt nem lett volna célszerű ferdekábeles mederszerkezettel tervezni, ezért kábelekre függesztett, merevítő gerendás, ko­sárfül alakú acél ívet javasolt. Az engedélyezési tervet 2003 februárjában nem­zetközi zsűri tárgyalta és elfogadta. A mintegy 1680 m hosszú híd medernyílása méreténél fogva külön­leges számításokat és vizsgálatokat igényelt. A 48 m magas, 16,5o dőlésű ívek stabilitási vizsgálatát a Budapesti Műszaki Egyetem készítette, a független ellenőrzést pedig a Pozsonyi Műszaki Egyetem vé­gezte el. [1, 2, 3] A Duna-híd és a csatlakozó M8 autópályaszakasz kiviteli szerződését 2004. szeptemberében írták alá. A híd általános elrendezése Az M8 autópálya Fejér megyei szakaszának leg­nagyobb hídja a dunaújvárosi Duna-híd a csatlakozó jobb parti ártéri híddal. Ez a híd több szempontból is a Jegek" a kategóriájába tartozik. A három részből álló műtárgy, hiszen bal parti ártéri híd is tartozik hozzá, azonban ez már nem Fejér megyébe esik, tel­jes hossza 1682,55 m. Hossz-szelvénye a dunaúj­városi löszfaltól kezdődően állandó 1,46 %-os esés­ben van a bal parti síkságig. Alaprajzilag az ártéri híd R=7000 m sugarú jobb ívben halad, majd köz­vetlenül a mederhíd előtt egyenesre vált és így ma­rad végig. A jobb parti ártéri híd 13 nyílású, össze­sen 1067,63 m hosszú, pályánként önálló, folytató­lagos többtámaszú, ortotrop pályalemezes, állandó magasságú, szekrénytartós gerenda híd. A bal parti ártéren ugyanilyen szerkezet található, de csak 4 nyílású, 302,48 m hosszúságú. A mederhíd támaszköze 307,8 m, elkészültekor hazánk legnagyobb szabadnyílású hídja lesz. Az ív magassága az útpálya felett eléri a 48 m-t. Szerke­zete kosárfül alakban elrendezett ívekre kábelekkel függesztett gerenda. Ebben a szerkezet fajtában a világ legnagyobb támaszközű hídja lesz. A híd szé­lessége is a maga 44 m-ével tekintélyes méret, hi­szen egy szerkezeten helyezkedik el mind a két pá­lya összes forgajmi sávja, járdája és az ív dőlése mi­att szükséges további területek Az alépítmények Kéregelem süllyesztése úszódaruról, Csecsei Pál felvétele A Fejér megyei ártéri híd hídfő melletti nyílásának tá­maszköze 75 m, a további 12 nyílásé 82,5 m. Az ártéri híd utolsó nyílásának mindkét támasza a Dunában áll, az utolsó egyben a mederhíddal közös támasz. A geotechnikus tervezők és szakértők az altalaj adottságok figyelembevételével kijelölték a cölöp próbaterhelések helyét, melynek eredményeként a jobb oldalon hét vizsgálat készült, ebből az egyik a

Next

/
Thumbnails
Contents