Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

A megye hídállománya

A megye hídállománya Vasúti hidak háborúban felrobbantott híd helyett provizóriumot létesítettek, amelynek végleges kiváltása 1953-54-ben valósulhatott meg. Az alsópályás, oszlopos rácsozású hídszerkezet 50 méteres szabad nyílásával a legnagyobb vasúti híd a megye területén. Három acélszerkezetű híd áll a Székesfehérvárról Várpalota felé vezető vasútvonal elején, amelyeknektörténete, újjáépítése és átépítése közel azonos volt. A három híd történetét az Egyedi hídleírások című fejezetben részletesen ismertetjük. A Székesfehérvár - Komárom vasútvonal legnagyobb hídja a 24+56 hm szelvényben álló Gaja-patak-híd, amely az első, alsó öv nélküli, ágyazatátvezetéses, ortotrop pályás rácsos vasúti hídszerkezet. A különleges és újszerű szerkezetet az Egyedi hídleírások között mutatjuk be. A megye egyik különleges vasúti hídszerkezete a Budapest - Murakeresztúr vasútvonal 983+20 hm szelvényében található utófeszített vasbeton lemezhíd. Lepsény és Balatonaliga között keresztezi a vasút a 7. sz. főutat. A különszintű keresztezést biztosító 11,70 méter nyílású acelhidat eredetileg 1939-ben építették. Az alépítmények két vágány számára készültek. A II. világháború után 1948-ban a vasúti felüljárót újjáépítették. Az acelhidat túlméretes magas jármű számos alkalommal megrongálta annak ellenére, hogy a 4,5 méter magas közúti űrszelvény megvolt. A híd és a vasúti közlekedés védelmére 1970-ben védőgerendát helyeztek el. Ennek ellenére az ütközéses balesetek továbbra is előfordultak. Elkészült ekkor egy merev betétes vasbetonhíd terve, de annak kivitelezése elmaradt. 1999-ben egy túlmagas jármű súlyos rongálása miatt a teljes felszerkezetet át kellett építeni. A lehetséges legkisebb szerkezeti magasság érdekében feszített vasbeton lemezhidat terveztek rugalmasan beágyazott sínleerősítéssel. Az alkalmazott Edilon rendszerű felépítmény 54 kg/fm súlyú sínrendszerrel készült átmeneti csatlakozásokkal a folyópálya 48 kg/fm súlyú hézagnélküli sínjeihez. A gyalogosok közlekedését nyolc aluljáró (kettő Székesfehérváron, továbbá Bicskén, Szárligeten, Ercsin, Tárnokon, Velencén és Agárdon) és nyolc felüljáró szolgálja (három Székesfehérváron, továbbá egy-egy Velencefürdőn, Gárdonyban, Újbarokon, Szárligeten és Bicskén). Külön kiemelésre méltó a Székesfehérvár állomás területén található gyalogos felüljáró. 1909-ben a vasútüzemi területek megközelítésére háromnyílású, 23,7 + 20,3 + 23,7 méter támaszközű műtárgyat építettek, amelyet 1930-ban az állomás átalakításához kapcsolódóan jelentősen átalakítottak. A háborúban részben sérült szerkezet az állomás fejlesztésének is útjában állt, ezért 1961-62-ben új helyen egy teljesen új gyalogos felüljáró épült. A kiválasztott új hely igen sűrű vágányhálózata miatt azonban a hét vágány fölé 33,25 méter áthidalása vált volna szükségessé, amire nem volt rendszeresített szerkezeti kialakítás, ezért a tervező Gerber-tartó tervezését javasolta. A hídhely újbóli módosításával a négynyílású felüljáró harmadik nyílásában csak hat vágány áthidalását kellett megoldani, amire azonban már volt kidolgozott szerkezet. Székesfehérváron a Széchenyi út aluljárójának építését külön, egyedi hídleírásban ismertetjük. Martonvásárnál a vasúti híd alatt érhető el az Ml autópálya, Bíró János felvétele Irodalom: [1] Szaip Lászlóné: Fejér megye vasúti hidjai (kézirat) [2] Vasúttörténeti lexikon IVII. kötet [3] MÁV Rt. Hídtervtára, Budapest, Andrássy út Utófeszített vasbeton műtárgy a 7. sz. főút felett