Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)
A hídépítés fejezetei
A hídépítés fejezetei Boltozatok Örvendetes, hogy egyes községek polgármesterei, pl. Isztiméré felfedezték, hogy idegenforgalmi látványosság is lehet egy szépen helyreállított boltozat (dr. Kerék János tervező adatközlése). Isztimér, Turista utcai, felújításra váró boltozat, Bíró János felvételei A fejezet elején említett római korinak tartott hidak közül a százhalombattai biztosan 1747-nél régebbi, hisz ekkor kötött a vármegye szerződést a híd javítására és átalakítására. (Lehet, hogy ekkor toldották meg egy nyílással, ezért van jelentős különbség az 1766-os és az 1818-as nyilvántartás adatai között) [4, 5]. Erről a hídról azért kell szólni, mert Százhalombatta 1950-ig Fejér megyéhez tartozott, s a híd írásos adat szerint hazánk iegöregebb hídja. (Lehet idősebb is, de írásos bizonyíték nincs.) Régészeti és építészeti (habarcs) vizsgálatok ennél a hídnál indokoltak. Ráckeresztúron valamilyen ok miatt 1937-ben sajnos elbontották a kétnyílású boltozatot, melyről ma is római hídként emlékeznek (háromnyílású vasbeton híd áll a helyén) [20]. A limes mentén régészeti feltárások igazolhatják, hogy Adony környékén vagy Baracsnál római korban épített híd állt-e. Székesfehérvár kőboltozatai közül ma az igazán régiek valamely csatornába beépítve a föld alatt szolgálnak, a csatornák végén megerősített, átalakítottformában láthatók a korai boltozatok [3, 7]. Idős vasúti hidak még üzemben vannak, ezek és főleg az önkormányzati hidak fokozott gondoskodást igényelnek (Ercsi, Isztimér, Vál, Veréb). A megyében és országosan is, külön programként indokolt felmérni az idős boltozatokat, önként vállalt védelem alá helyezni és lehetőleg megtartani őket, az elpusztult, átépített hidak emlékét pedig remélhetőleg ez az írás és képek segítenek megőrizni. Felhagyott útszakaszon megőrizhetők idős boltozatok, ha - mint Baracskán - van az útnak és hídnak funkciója. Kastélykertek (Martonvásár, Alcsút, Nádasdladány) boltozott hidjai is figyelmet, gondoskodást igényelnek. Az alcsúti kastélypark boltozata, dr. Imre Lajos ecsetrajza Irodalom [1] Visy Zsolt: A római limes Magyarországon, Corvina, Budapest 1989. [2] Párniczky Józsefné - Pesty Frigyes helységnévtára, Fejér megye, Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11, Székesfehérvár 1977. [3] Dr. Gáli Imre: Régi magyar hidak, Műszaki Könyvkiadó, 1970. [4] Vármegyei közgyűlési iratok 1766. 33. köteg 86. [5] Vármegyei közgyűlési iratok 1818. 3. 2. köteg 852. [6] Kasó Katalin: Vértesacsa, 1991. [7] Juhászné Viniczai Ágnes: Székesfehérvár útjai és hidjai, Székesfehérvár, 1997. [8] Hadtörténeti Intézet és Múzeum térképtára. [9] Dr. Gáli Imre jegyzetei az 1818-ban készült nyilvántartáshoz (1963. kézirat) Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény. [10] Helytartótanácsi Levéltár Departementum Commerciat 1836, és 1837, 1839 évek, 1 [11] Dr. Gáli Imre, jegyzetek. Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény. [12] Vasúti hidak nyilvántartása, 2005. [13] Az egyik boltozaton látható évszám, Molnár István közlése. [14] Alispáni jelentés 1887-ből, Fejér Megyei Levéltár. [15] Állami utak nyilvántartása és hídlapjai 1938, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény. [16] Kimutatás a felrobbantott 2 m-nél nagyobb nyílású hidakról, 25/1945 ügyirat, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény. [17] Csoportos híd nyilvántartás (Uvaterv, 1964), Közútkezelő hídtervtára. Székesfehérvár. [18] Csoportos hídnyilvántartás 1965 (kézi feldolgozás), Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet. [19] Pintér Lajos: A Fejér megyei útfelügyelet működésének tapasztalatai, Városi Közlekedés, 1977. 6. [20] Nóvák József: Ráckeresztúr község története, Ráckeresztúr, 1992.