Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)

Egyedi hídleírások

Egyedi hídleírások Sió és Sárvíz hidak Örspusztai közúti Sárvíz-híd a 6306 j. út 4+519 km szelvényében A "Monier-híd" rekonstrukciója (Molnár István) Építés éve: 1890 Megbízó: Fejér Vármegyei Államépítészeti Hivatal Tervező: Wayss, G.A. Kivitelező: Wayss, G.A. Teherbírás: 6 tonna Nyílás: 18,0 m Szélesség: 0,5+5,1+0,5 m Szerkezeti hossz: 24,0 m Próbaterhelés: 1890. október 16-20. Forgalombahelyezés: 1890. október 20. Építési költség: 6290 Ft A hidat 1944 decemberében felrobbantották. A magyarországi vasbeton hídépítés 1989-ben volt 100 éves. Az első, kétszer 5,0 m nyílású Monier rendszerű boltozat Solt községben épült. Időrend­ben a solti híd után épült a Nádor csatornán ugyan­csak Monier-féle boltozatos rendszerrel egy közúti híd, 18 m-es nyílással- A kivitelezést a Wayss G.A. nevű vállalat végezte el. A Magyar Mérnök és Épí­tész Egylet Heti Értesítőjében 1892-ben megjelent keretes hirdetésében a Nádor-csatorna híd rajza a híd megnevezésével együtt szerepel. A kivitelezés jól sikerülhetett, mert ez a hirdetés 1898-ig a lap minden számában megtalálható. Dr. Mihailich Győ­ző a magyar hídépítés történetéről írt könyvében ké­pet is közölt a hídról [1, 2]. Archív fotó [4] A híd építésének történetéről az alábbiakat sikerült megtudni: 1890 januárjában a Sárszentmiklós-őrs­pusztai úton a Nádor-csatorna felett a meglévő, roz­zant faszerkezetű híd újjáépítése vált szükségessé. A vármegye akkori alispánja ezt 4888 Ft költség mellett jóváhagyta, és megbízta a Fejér vármegyei Államépíté­szeti Hivatalt, hogy a munkálatokra nyilvános árlejtés útján a legjutányosabb vállalkozóval leszerződjön. Az árlejtést 1890 március 11-én tartották meg, melyre 10 vállalkozó tett ajánlatot. A legelőnyösebb ajánlat egy móri vállalkozóé volt, aki egy fahidat szándékozott építeni a régi híd helyett 3906 Ft-os költséggel. Ugyan­ekkor a Wayss G.A. Monier-rendszerű híd építésére vállalkozott a költségvetésben szereplő 4888 Ft-os összegért. A hivatal a költségesebb megoldás ellenére ezt részesítette előnyben, értékelésében megemlítve, hogy az ilyen rendszerű híd a műszaki követelmények­nek teljesen megfelel és fenntartást évtizedekig nem igényel. A Wayss G.A. a híd jóságáért 3 év jótállást vál­lalt, és az árlejtésen bemutatott a solti hídra és egy a déli vasúton lévő 11 m nyílású hídra vonatkozó felül­vizsgálati jegyzőkönyveket. A híd építésének költségeit a „közmunka váltság" terhe biztosította. Az építés 1890 májusában kez­dődött, a befejezési határidőt kétszer módosították, így a híd 1890 október 15-ére készült el. A módosí­tási kérelemben megjegyezték, hogy „a Monier­rendszer szerint építendő híd nagy nyílással első lé­vén hazánkban, kívánatos, hogy a lehető legna­gyobb elővigyázatosággal készíttessen" [3]. A híd nyílása 18 m , a boltozat tetőponti vastagsá­ga 0,2 m, a híd nyílmagassága 2,115 m volt. A hidat 3 tonna keréknyomásra és 450 kg/m 2 egyenletes terhelésre méretezték. A kivitelezés során a talajt nem találták kellő teherbírásúnak, ezért síkalapozás helyett cölöpalapozás készült. Az alapárokban a víz­betörés ellen szádfalakkal védekeztek. A beton készí­tésénél a fehérvári kavicsot alkalmatlannak találták, ezért Budapestről vasúton szállították a helyszínre a 115

Next

/
Thumbnails
Contents