Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Főigazgatóságnak. Ott azonban ezzel nem értettek egyet, s 1844-ben Fest Vilmos - aki a budapesti lánchíd építésében is közreműködött - lánchíd tervet készített [2]. A terv nem valósult meg, sőt fahidat sem építettek. 1858-ban már volt Szegednek Tisza-hídja, ám ez vasúti híd volt, említésre méltó, hogy hazánk második állandó folyami hídja volt. A SZEGEDI KÖZÚTI TlSZA-HÍD rása: 1845-ben 1956-szor kellett a hidat nyitni, 1850-ben pedig 105 alkalommal gőzhajó várakozott a híd előtt [7]. 1879-ben az utolsó pillanatban (március 5én) „bekötött" hajóhíd és a vasúti híd tette lehetővé az elöntött városrészekből a lakosok menekülését [8]. Az állandó építése híd Fest Vilmos lánchídterve (1844.) (Közlekedési Múzeum) Egyértelmű volt, hogy a város újjáépítése során közúti hidat kell építeni. Példás gyorsasággal 1880. július l-jén már kiadták - két nyelven, nyomtatásban, 100 oldalon - a pályázati feltételeket és útmutatót [9]. A feltételek támpontot adtak a medernyílás méretére (min. 110 m) a híd magassági elhelyezésére, szélességére (13,75 m), a híd anyagára (kovácsolt vagy Az állóhíd helye és a hajóhíd (1870.) (Kiskőrösi Közűti Szakgyűjtemény) 1861-ben Haynald István fahidat tervezett, ám a megvalósítás késett. 1879-ben a rettenetes árvíz előtt komolyan tárgyaltak egy állandó közúti híd építéséről, nyilván ebben szerepet játszott, hogy a hajózást, s ekkor már a gőzhajózást is zavarta a hajóhíd, s a járműveket is akadályozta a híd nyitása, záA közúti Tisza-híd pályázatának kiírása (1880. (Somogyi Könyvtár) 111