Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

A SZEGEDI KÖZÚTI TlSZA-HÍD hegesztett vas), a kivitelezés költségére (max. 1.250.000 Ft) és az átadás határidejére (1883. május 1.). Esztétikai követelményként előírták, hogy nem lehet állandó magasságú szerkezetet építeni. Az ajánlatok beadási határideje szeptember 1. volt [9]. EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Nagy volt az érdeklődés: 14 pályázó 29 tervet nyújtott be, a Királyi Biztosság vezetője, a zseniális Lechner Lajos szerint [10]. Más forrás 12 cég 23 pályaművéről szól [11]. Ez utóbbi felsorolja a pályázókat: négy francia, két-két magyar és osztrák vállalkozó, valamint egyegy belga, holland, német és egy olasz pályázó volt. Eiffel két pályázati terve, alul a Feketeházy készítette (Közlekedési Múzeum) A nyertes pályázat igényes részletei A MÁVAG ilyen tervet nyújtott be A híres Gouin cég szerény pályaműve (Közlekedési Múzeum) A neves szakemberekből álló zsűri (Kherndl Antal, Bokody Lajos, Lechner Lajos és mások) Eiffel G. hazánkban is ismert cégének azt a tervét fogadta el, melyet Feketeházy János készített. A szerzőség kérdése a pályázat kiértékelése után nem volt titok, a Pester Lloyd a döntés utáni napon már megírta, hogy a Feketeházy János és Schickedanz Albert műépítész munkája szerinti pályázat nyert [12]. Valahogy nem volt mégsem közismert ez a tény, annak ellenére, hogy a „Millennium" alkalmából kiadott díszes album ezt írta: „Feketeházy J. budapesti mérnök vázlatai nyomán készült zseniális tervével Eiffel nyerte meg" a pályázat első díját. Hosszasan lehetne részletezni a szerény Feketeházy nevének feledésbe merülését, ehelyett Móra Ferenc szép, okos gondolatát idézem: „Eiffelt ünnepelni okosság, de a magyar mérnöknek elégtételt szolgáltatni kötelesség. Talán össze lehet egyeztetni az okosság kecskéjét a becsület káposztájával egy olyan emléktábla révén, amely azt hirdetné, hogy a hidat Eiffel építette Feketeházy tervei alapján". A híd tervei Lechner Lajos remek ismertetőjében és a Csongrád megyei Levéltárban megtalálhatók [10, 13] s Lechner a híd építéséről is szakszerűen, ugyanakkor olvasmányosan számol be [10]. Leírásából tudjuk, hogy 1880. decemberében kezdődött a híd építése alapozási munkákkal, 1881 tavaszán a Tisza áradása miatt szüneteltetni kellett a munkát. Nehézség adódott az egyik ártéri pillér alapozásával. A keszon alapok - szegedi oldali hídfők és me112