Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK SZEGED ELSŐ TISZA-HÍDJA lércsonk. A két egymás melletti betonhenger fogalmat nyújt arról, hogy milyen lehetett a pillérsor, melyhez hasonlót Magyarországon azóta is hiába keresnénk [3]. A nyolcnyílású vasúti híd tervei, képei és egyéb emléktárgyai bekerültek a Közlekedési Múzeumba, hogy továbbra is szolgálhassák a jövő mérnök generáció okulását, s egy monográfiaszerű tanulmány is hasznos a további kutatásokhoz [4]. A 145 éve épült szegedi vasúti híd (Korabeli Képeslap) Ennyi maradt a 145 éve épült hídból (Jójárt János felvétele) A szegedi vasúti híd roncsait és pilléreit több éven át tartó munkával elbontották, (1964). Az új szegedi oldalon megőrizték és helyreállították a hídfőt. Ezen a régi hídfőn helyezték el azt az emléktáblát, melyen a híd létét és pusztulását megörökítették. A táblát 1988. május 6-án avatták fel, a híd felépítésének 130. évében. A Tisza jobbpartján, a szegedi nagyállomás felőli oldalon semmi sem utal a néhai hídra, legfeljebb a hajók horgonyzási tilalmát jelző tábla figyelmeztet „valamire". A pillérsorból megmaradt a balpart felőli utolsó pilIrodalom: [1] ár. Ruzitska Lajos: A szegedi vasúti Tisza-híd története, MSz., 1957. 5-6. sz. [2] dr. Nemeskéri-Kiss Géza: Az egykori szegedi vasúti Tisza-híd, Vasúthistória Évkönyv 1988. [3] dr. Gáli Imre: A szegedi vasúti Tisza-híd története, Közlekedéstudományi Szemle XLIL 6. sz. [4] Bakacsi Norbert: Az egykori vasúti Tisza-híd, Szakdolgozat 2002. kézirat Somogyi könyvtár. 97