Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

SZEGED HÍDJAI EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK SZEGED HÍDJAI A város hídjairól a könyv egyes fejezeteiben és az egyedi hídleírásokban is olvashatunk. A jobb áttekintés érdekében röviden összefoglaljuk azt, amit a jelentősebb, érdekesebb hidakról tudunk, különös tekintettel arra, hogy vízrendezések és más okok miatt ezen hidak zömének csak az emléke él, s többről a szakemberek sem tudnak sokat. A Maty-ér hídja 1784-es térképen (Hadtörténeti Múzeum) Korai hidak Szeged 1222-ben már fontos sóközpont volt, 1244 után vár épült, 1247-ben pedig városi rangot kapott a jó közlekedésföldrajzi adottságú város. Mivel a várat árok övezte, s a város szigetekre épült, mindig is kellett valamilyen egyszerű hidaknak lenni a város területén. A török 1543-ban foglalta el a várost, e korban hídépítési tevékenységről nem tudunk, hajóhíd sem épült, legalább is nincs jele a forrásokban. A város felszabadítása (1686) után - katonai igazgatás alatt - erődítési (Eugenius árok) és hídépítési munkák folytak, haladék nélkül hajóhíd készült a várnál. Fontos és nagy volt a Maty-ér hídja, mely biztosan 1719 előtt épült, hisz Szeged ekkor nyerte el ismét a szabad királyi város címet és váltotta meg (1720) a hidat [1, 2]. Azt is tudjuk, hogy 108 öl hosszú volt [3], s az 1827-ben készült igen részletes megyetérképen többnyílású kőhídként van ábrázolva [4]. Valószínűleg a Maty (tó) széles vízfelületén töltés vezetett, s a 108 öl (kb. 210 m) hosszba a híd támfala is beleértendő. Részlet csongrád megye 1827-ben készült térképéről (Koszta József Múzeum) 86