Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A megye hídállománya

HIDAK A MŰVÉSZETBEN hídnál, Dorozsmán, Tápén, Csanádpalotán (ez kápolnában volt), Szeged-Szentmihálynál a Maty-híd közelében áll ilyen szobor. Szegeden az eredetileg a sóházak közelében állt szobor a Feketeház Múzeumban található [3, 4]. A MEGYE HÍDÁLLOMÁNYA álmos, csöndes ott szegény,/ És rozsdás emlékek" Másik költeményében egy hídon dolgozó munkásnak állított emléket (Munkások a hídon) . Babits Mihály megörökítette a szegedi Tisza-híd madarait. A neves prózaírók közül Tömörkény István kedvesen emlékezett meg a vizeken való átjárásról: „A révek és a kompok abból az időből valók, amidőn még nem volt olyan túlságosan nagy a sietség. A kompon ... évszázadok alatt alig változott ... valami. Talán, hogy drótkötélen jár és a drótkötélen rézcsiga szalad ama facsiga helyett, amit régen görgőkutyának neveztek. Amúgy megmaradt mindenben a régi és széles vízi edény, amely kilenc-tíz terhes kocsival átmegy a vízen „ [6]. Megírta Tömörkény a szegedi Tisza-hídhoz fűződő katona mondásokat is [7]. Móra Ferenc, aki Tömörkényt követte a régészetben is, Feketeházy János szerzősége mellett állt ki, Eiffellel szemben a Tisza-híd tervezése ügyében [8]. Szegeden 1877 előtt már állt ez a szobor, ma múzeum őrzi (Móra Ferenc Múzeum) Az irodalomban is találhatók szép, érdekes említések hidakról, ezek alkotóiról. Különleges irodalmi alkotásban örökítette meg a Szőreg felé menő út százlábú hídját maga a tervező, Vedres István városi főmérnök [5]. Szeged neves költője, Juhász Gyula a kis Tisza hídjáról írt: „A kis Tiszán át karcsú híd vezet, borongva állok a zöld víz felett majd „Sa másik Tisza jut eszembe már/ mely Szeged táján oly merengve jár,/ iszapos, Tápén a templomkertben áll Nepomuki szobra (Jójárt János felvétele) Feltétlenül meg kell emlékezni Bainville József városképéről, melyen díszes lánchidat és a híd körA város főmérnöke ilyen városképet álmodott [9] 82