Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A megye hídállománya

A MEGYE HÍDÁLLOMÁNYA nyékét festette meg 1876-ban. A híd pillérei kicsit túldíszítettek, ám összességében igé­nyes, szép mű [9]. A szegedi közúti Tisza-híd művészi kialakításáról is szólni kell. Már a pályázati kiírás felhívta a figyelmet a szépészeti szem­pontokra, s a neves bírálóbizottság is kellő súllyal mérlegelte a tervezett megoldások esztétikáját, ezért is nyert Feketeházy és Schickedanz műve, Eiffel másik pályaművé­vel szemben, mely hasonlít a mai hídra, ám a medernyílás szerkezete túlságosan magas, robusztus. Figyelemreméltó, hogy Feketehá­zy János, bár ez nem volt feltétel, neves épí­tészt (Schickedanz Albert) vont be a terve­zésbe, annak érdekében, hogy az általa java­solt szerkezet ne csak jó, hanem szép is le­gyen [10]. HIDAK A MŰVÉSZETBEN A közúti híd igényes, harmonikus mű volt (Korabeli képeslap A híd minden részlete igényes alkotás, a vámszedőházak, a feljáró út hídja, a híd kor­látja, a lámpatartó oszlopok, a madárdíszek, a címerek, s az össz­hatás is. Sok szép ké­peslap őrzi az 1883­ban elkészült híd for­máját. A szegedi közúti Tisza-híd újjáépítése nehéz feladat volt, mivel a mederpillér el­ferdülése miatt nem lehetett az elpusztult két nyílást újjáépíteni. Jellemző az akkori mérnök gárdára - kiemel­ten dr. Haviár Győzőre - hogy nemcsak ala­pos vízműtani és talajmechanikai vizsgálato­kat végeztetett, hanem 1945-47-ben több vázlattervet készített, s még látványterv is készült (kár, hogy szignálatlan ez a tervezet) [11]. Látványterv az elképzelt műről (1947.) (Cs.M-i. Levéltár) Érdekes adalék, hogy a híd mai nyílásbe­osztása, alakja már 1945-ben megjelent Ha­viár Győző rajzán, ám az ártéri és a meder­nyílást is, még 1947-ben is rácsos szerkezet­tel gondolta megépíteni, ezért készült el a Köz­lekedési Múzeumban látható szép makett ilyen megoldással. Az 1948-ban megépült híd korrekt műsza­ki alkotás, esztétikai kialakítása alapvetően eltér a 65 évvel korábbi elődétől, mind a cí­mer, a korlát, a lámpaoszlopok tekintetében. A híd ebben a formában Szegednek mint­egy jelképévé vált. Már az építés alatt meg­örökítették a művészek, megfestette - igaz utólag (1951-ben) - Vinkler László a híd áta­dását. Érdekessége a festménynek a híd fel­festett neve és az ünneplő közönség. Előbbi az átadáskor még hiányzott, a közönség pe­dig a festőművész tanítványaiból állt. Makett is készült (Közlekedési Múzeum) 83

Next

/
Thumbnails
Contents