Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI hidak - szerkezetüktől függően - viszonylag kevéssé sérültek. A robbantás részleteit az irodalom nem teljesen egybehangzóan adja meg. A közúti hídnak a Kiszombor felőli részét robbantották fel, a vasutat pedig úgy, hogy mérlegkarszerűen lezuhant, illetve felemelkedett a csuklóval kapcsolt hídrész. A közúti híd ideiglenes helyreállítása 1944. október 17-én megkezdődött az orosz katonai parancsnokság irányításával, 200 makói ember és 20-40 kocsi közreműködésével. A hidat október 24-én már átadták a forgalomnak, ám december közepén a Maros áradása a fajármokat alámosta, s azok megsüllyedtek. A rendelkezésre álló iratok alapján tudjuk, hogy a provizóriumot kőszórással, jégtörő beépítésével, a jármok kikötésével védték meg [12]. A három jégtörőt 1945. augusztusában a Folyammérnöki Hivatal tervezte meg. Az ideiglenes hídrész súlyos gondot okozott a városnak, ezért kezdeményezte az államosítását. Érdekes kordokumentum az ezzel kapcsolatos iratanyag [14]. A végleges helyreállítás - az eredeti formában - hatheti munkával 1948. szeptember 10-ére készült el [12]. A makói vasúti Maros-híd helyreállítása 1945. július 4-ére készült el a helyi polgármesteri iratok szerint polgári erővel [12]. A vasúti dolgozók visszaemlékezései szerint - s ez hihető - a helyreállításhoz a kunszentmártoni Körös-hídból is felhasználtak eleA MEGYE HÍDJAINAK ÚJJÁÉPÍTÉSE meket, s ők aktívan résztvettek a híd eredeti formájában történő újjáépítésben [8], A Csongrád-Szentes közötti Tisza-hidat német alakulatok 1944. október 8-án a 120 m-es és a mellette lévő nyílásban robbantották fel. A lezuhanó szerkezetek kisebbnagyobb mértékben megrongálták a pilléreket is. Szovjet műszaki csapatok október 20-án a régi kompátkelés helyén különleges - a vízszint közelében vezető - cölöpözött szükséghidat építettek, mely november közepére készült el. A provizórium a közúti forgalom átvezetésére alkalmas volt. Ezen vasúti szerelvények közlekedtek, még akkor is, amikor az áradó Tisza a vasúti kocsik tengelyéig ért [15]. A hadihidat 1945 tavaszán a jégzajlás elsodorta, ezt nem állították helyre, hanem a roncsok kiemelésével elkezdték a helyreállítást. Mivel a mederszerkezet gyártásához acélanyag nem állt rendelkezésre és a felhasználható Roth-Waagner hadihíd ilyen nyílás áthidalására nem volt alkalmas, ezért a Magyarcsanádnál lévő - használaton kívüli - csonka szegmens alakú 46 m-es és egy 72 m-es Roth-Waagner szerkezetet építettek be egy új keszonalapozású pillér beiktatásával [18, 17]. A Csongrád-Szentes közti Tisza-híd újjáépítése első ütemében helyére került a jobbpart felőli medernyílás 61 A makói vasúti Maros-híd a robbantás után (József Attila Múzeum)