Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A hídépítés fejezetei

BOLTOZATOK A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI BOLTOZATOK Kezdetben a fa és a kő volt a hídépítés kizárólagos anyaga. A kettő békésen megfért egymás mellett. Fahíd akkor épült, amikor a híd gyors felépítése volt a cél, amikor azonban a cél már a tartós, állandó jellegű és biztonságos, kevés fenntartási munkát igénylő közlekedés, előtérbe lép a kőhíd és előnyei mind műszaki, mind gazdasági tekintetben kifejezésre jutnak. A kőhíd nem kerül sokkal többe, mint a fahíd, viszont lényegesen tartósabb annál. A szentesi Kurca-híd (Jójárt János felvétele) Csongrád megyében a hídépítési anyagok beszerzése nem ment egyszerűen. A megye területén, a Tisza jobb partján homoksivatagok közepette kevés fa akadt, kő pedig egyáltalában nem volt található. A Tisza-balparti „vadvízországban" pedig sem használható faanyag, sem kő nem termett. A faanyag beszerzése - faúsztatás révén - még csak megoldható volt, azonban a kő beszerzése nagy nehézséget okozott, ezért mesterséges anyaggal - téglával - helyettesítették. Téglával pótolták a kőszerkezeteket, így a hídépítés kőszerkezetét is: a boltozatot. A boltozat ősi szerkezet, anyaga nyomásra van igénybe véve s ennek a feltételnek a tégla is megfelel. A fejlődés, sok más tényező mellett, a legpregnánsabban a boltozat ívének alakjában fejeződött ki. A kezdeti idők félköríveit a terepadottságokhoz jobban igazodó szegmensívek váltották fel s a szegmensalak egyre laposodó formája az eredeti 1:2 aránytól eltért. A megyében a nagyobb (3,5 öl nyílású) hidaknál 1:5, 1:10 körüli értékek találhatók. Csongrád megyében a terepadottságok többnyire a laposabb ívalaknak kedveztek, ennek ellenére a fejlődés eléggé mértéktartó módon alakult. A félkörívalak nemcsak az épületeknél és a töltésbe épített hidaknál maradt meg, illetve terjedt el, hanem a szivattyútelepekkel kapcsolatos áthidalásoknál is tért hódított. Ez a megállapítás összefügg azzal az 38