Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A hídépítés fejezetei

A HÍDÉPÍTÉS FEJEZETEI adottsággal is, hogy a megyében szükségessé vált áthidalások döntő többségben kis nyílásúak, márpedig a kő (tégla) boltozatok előnyei a fagerendaszerkezetekkel szemben jobban érvényesülnek a kisebb, mint a nagyobb áthidalások esetében. Jellemző erre Csanád vármegye geometrájának, Giba Antalnak szóhasználata, aki az utak és hidak 1837. évi összeírását tartalmazó táblázatban bolthajtásnak nevezte a hídnyílást, még a fahidaknál is [1]. BOLTOZATOK Antal földmérő által 1837-ben készített kimutatás - érthetően - az akkori egész Csanád vármegyére vonatkozott és nemcsak az országos és kereskedelmi utakat és hidakat, hanem a még ki nem jelölt útirányokat is tartalmazza. Akad benne ilyen jelzés is: „Ezen út mégyen a Földeák legelőn rendetlenül a szántó földjein és a makai szállások között a Rákosi csárdáig mindenütt rendetlenül. Hídja nincs." Ez a kimutatás összesen 52 tételt tartalmaz és 11 olA híd méretei ölekben hossz szélesség Csanád vármegye hidjai 1837-ben Kivonatos közlés Giba Antal geometra 1837-ben készült kimutatásából dalra (A/3 formátum) terjed. Teljes közlésére ebben a könyvben nincs lehetőség, azonban néhány tételét kimutatásba foglalva közreadjuk. Összesen 25 hídról történik említés, melyből 5 fahíd és 20 boltozat szerepel a mai Csongrád megyéhez tartozó területen. A boltozatok nagyobb része 2,0 m-nél kisebb nyílású, ebben az érteAz említett adatösszeállítást a magyar királyi Helytartótanács rendeletére az ország valamennyi vármegyéjében el kellett készíteni és fel kellett terjeszteni. Csongrád vármegye válasza rövid volt: országos és kereskedelmi útjain burkolat nincs, hidak nincsenek. Mentségére legyen, hogy akkor Szeged szabad királyi város területe és a megyének Hódmezővásárhelytől keletre és délre eső részei nem tartoztak Csongrád megye területéhez. Utóbbi Csanád megye része volt. A Giba lemben tehát áteresz. Szeged szabad királyi város is elkészítette 1837-ben a területén található hidak kimutatása^ melyet Halácsy Miklós (Nicolaus Halácsy mpp. geometra) latin nyelven terjesztett elő. A kimutatásban 6 boltozat szerepel [2]. A nagyobb méretű boltozott hidak a város beépített területén kívül voltak. A város beépített területétől délre, a Tisza árterén, a Ballagi tó áthidalására, a Röszkére vezető úton 39 Az út és a híd helyének leírása 1. oszt. országút: Makó városi nagy vendégfogadótól Palota helység nagy vendégfogadóig. Ezen útban vágynak négy kishidak, továbbá a városon kívül, a nagy vendégfogadótól 1824 ölre egy nagy kőhíd, úgynevezett Dali híd Mikotsai-éren keresztül, mely 1821-ben a megye által építtetett: 1. oszt. országút: Makó városi nagy vendégfogadótól Földeák helység határáig. Ezen útnak egy hídja vagyon az úgynevezett Margitai-híd a Mikosai-éren keresztül 1075 ölnyi távolságra. Ezen híd épült 1822. esztendőben a Dáli-híd formájára 3 öles bolthajtásra, 3 öles szélességre, de 1824. esztendőben a Maros vize kirohanása elszakasztotta. Most a két oldalán víz feletti részén kő, víz alatti részén fa szárnyaira fahíd vagyon készítve. Az 1825. esztendőben felterjesztett a N.M.M. Királyi Helytartó Tanácsnak ide készítendő hármas hídnak terve, de ekkoráig még le nem érkezett... 1. oszt. országút: Makó városi nagy vendégfogadótól Vásárhely városa felé a megye széléig. A fentebb említett Margitai-hídon kívül ezen az úton van a Gajdosi csárdánál a Száraz-éren keresztül egy kőhíd épült 1834. 1. oszt. országút: Palota helység nagy vendégfogadótól Vásárhely városa felé a megyehatárig. Hídja van az Igási csárda mellett a makai határba, a Száraz-éren keresztül épült 1824. esztendőben 3 öl bolthajtású 3 öl széles kőhíd.