Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A megye adottságai

A MEGYE ADOTTSÁGAI A MEGYE ÚTHÁLÓZATÁNAK RÖVID TÖRTÉNETE feleslegéből, továbbá a Károlyi uradalom és más jómódú birtokosok önkéntes adományaiból kívánta fedezni. A Károlyi uradalom támogatására a város annál is inkább számíthatott, mert a piaci helypénz jövedelme a grófi családot illette. Csongrád vármegye a határőrvidékhez tartozás éveinek elteltével, 1861-ben állította vissza státusát s ettől az időponttól kezdve a Helytartótanács felügyelt az utak állapotára. Ez az útállapoton annyiban segített, hogy a karbantartást a megye nem hanyagolta el. Kövezet építésére azonban az országutakon csak a 19. század legvégén került sor. Helyette a megépült vasútvonalak állomásaihoz kiépültek a hozzájáró utak, Szentesen a tiszai kikötőhelyig vezették a Széchenyi utat [13]. Az utaknak „állami", „megyei" és „egyéb" fokozatokba sorolását, ami Csongrád megyében tulajdonképpen már 1861-ben megtörtént, az 1890. évi 1.1.c-ben kiadott úttörvény rendelte el. Az állami úttá nyilvánított utak közül Csongrád megye területére a jelenlegi 5. sz. főút elődjének a trianoni határig terjedő déli szakasza esett, amelynek eredeti célpontja Temesvár volt. Állami útként épült ki az 1894-1901. közötti évek alatt a Baja-Halas-Félegyháza-Csongrád-Szentes-Kunszentmárton-BékéscsabaGyula tranzverzális útvonal, ami Csongrád megye szempontjából azért is különös fontosságú volt és ma is az, mert ezáltal jött létre Csongrád és Szentes között az állandó jellegű összeköttetés a közös közúti-vasúti Tiszahídon. Ez volt a megye negyedik Tisza-hídja [20]. Magyarország úthálózatának kialakulását a 19-20. századfordulótól kezdődően döntő módon befolyásolta a gépkocsi feltalálása és térnyerése. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet 1928-ban útügyi előadássorozatot rendezett, mely Útügyi Kongresszussá minősítette magát. Ezt követte különféle útburkolatok tömeges megjelenése az utakon. Az 1935. évi második Útügyi Kongresszus hatására és nemzetközi nyomásra kijelölték a Londontól Isztanbulig terjedő európai tranzverzális út magyarországi szakaszát - a mai 1. és 5. utakat, melyeket nemzetközi előírásoknak megfelelő módon kellett kiépíteni. Ez az út Csongrád megyét is érintette. Az első tranzverzális út vonala (Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény) Autóstérkép részlet (1910 körül) (Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény) 21