Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

A megye adottságai

FÖLDRAJZI ÉS VÍZRAJZI ADOTTSÁGOK városa [4]. Az árvédelmi töltések létesítésével megszűnt a mentett területeken a csapadékvíz és az egyéb fölös vizek közvetlen lefolyási lehetősége, ennélfogva fokozódott a megyét behálózó különféle származású erek és tavak vízrendezésének jelentősége. A megye területét természetadta, igen lapos hátságok osztják részekre. E részek mindegyikére külön belvízrendezési tervet kellett készíteni. Befogadót (recipienst) kellett keresni és abba a vizet gravitációs úton, vagy szivattyúk telepítésével beemelni. Csongrád megye területén ez a belvízrendezési terv az alábbiak szerint valósul meg. A Körös és a Maros közötti mély fekvésű területen öt vízrendszer alakult ki. A Kurca vízrendszere, melyben a Veker-ér, a Kórogy-ér, a Ludas-ér és a Hajdú-ér vizeit gyűjti egybe és vezeti a Kurcába. A Kurca Körös-ágból belvízlevezető főcsatornává vált. A hódmezővásárhelyi vízrendszerben a Darvasszék-Mártélyi főcsatorna, a Sártó-Ökröstói főcsatorna, a Kenyere-ér és a Kósdi főcsatorna végzi a vízgyűjtést, s a vizeket a mártélyi, a györpölési, a nagyfai és a Körtvélyesi szivattyútelepek emelik a Tiszába. A Nagyfai vízrendszer vizeit a Száraz-ér gyűjti össze és a Kósdi főcsatornán át vezeti a kósdi zsiliphez. A Száraz-ér felső szakaszáról a víz a BékéssámsonApátfalva főcsatornán át, gravitációs úton a Marosba ömlik. A Sámsoni vízrendszer főcsatornája a Királyhegyesi főcsatorna, mely voltaképpen a Száraz-ér árapasztója. Tótkomlósnál ágazik ki a Száraz-érből. Az Élővíz belvízrendszer négy öblözetéből a belvíz közvetlenül folyik a Marosba. A Marostól délre levő terület enyhe lejtése A MEGYE ADOTTSÁGAI dél felé irányul s így nem is tartozna a Maros vízrendszeréhez. A trianoni határ megvonása után azonban a Magyarországon maradt belvízcsatornák lejtését megfordították és kialakították a Maros-balparti és az Új szegedi vízrendszert. A Maros balparti belvizeket három főcsatorna gyűjti össze és szivattyúk emelik a Marosba. Az Új szegedi vízrendszer belvizeit az Új szegedi főcsatorna gyűjti össze [3]. A Tisza jobbpartján ugyancsak erekben gyűlik össze a belvíz. Ezek az erek - bár vízgyűjtő területeik kisebbek a jobbpartiakénál mégis képesek árvizeket előidézni. Ilyen árvizet okozott a Dongér és a Percsora ér 1871ben, amikor is annyira megtöltötték befogadójukat, a Szeged melletti Fehér-tavat, hogy az területének háromszorosára növekedett. A Tisza-Maros-szög vizeinek szabályozása [3] 12