Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

CSONGRÁD-SZENTESI TISZA-HIDAK mederhíd középső nyílása a maga kategóriájában egészen a szolnoki Szent István Tiszahíd megépültéig (1991) csúcstartó volt [30] [31]. Önálló közúti Tisza-híd tervezéséhez végzett kisminta kísérlet (Közútkezelő Tervtára) EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK A talajmechanikai viszonyok feltárására a mederhídnál összesen négy kutatófúrást és 14 nehéz verőszondázást végeztek. A próbacölöpözést követően az alapozás 12, 13, illetve 17 db, 130 cm átmérőjű Soil-Mec cölöpökkel készült, 20, 22 és 25 m cölöphosszal. A mederhíd vasbeton falazatait a parti pilléreknél dúcolással, míg közbenső pillérnél Larsen szádfal védelmében építették [8]. A mederhíd háromnyílású, folytatólagos, szabadon betonozott, utófeszített szekrénytartós szerkezet. A főtartó magassága 5,0 és 2,3 m között változó. Az indítózömök nagytömegű betonozásaihoz előzetes kísérleti betonozásokat végeztek, hogy a betonon belül hőmérsékletkülönbségek ne alakuljanak ki. A kivitelezésnél végül vízhűtést alkalmaztak a túlmelegedés elkerülésére [8]. A francia zsaluzókocsi adottságai alapján az egyes betonozási elemek hossza a támaszkörnyezetben 3,4, egyébként 4,8 m. Egy teljes betonozási ciklus időtartalma egy hét volt. A viszonylag magas pillérek miatt, a független ideiglenes letámasztás (a győri KisDuna-hídhoz hasonlóan) nehézségekbe ütközött volna, ezért a konzolosan épülő mérlegtartó borító nyomatékának kézben tartásához a szerkezetet kábelekkel lefeszítették a pillérhez. Az ellenőrző statikai számításokat a francia Freyssinet-cég programjával végezték [8]. Fúrt cölöpalap készítése (Ötvös Sándor albuma) Helyszínrajz tf"i:25000 ,é *,, (Ötvös Sándor albuma) 124