Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

CSONGRÁD-SZENTESI TISZA-HIDAK később, 1906. november 12-én indult meg [5]. Összesen 75 éven át, az önálló közúti híd megépítéséig, azaz 1981-ig a közút csak vonatmentes időkben használhatta a hidat. (Ráadásul 1946 után a középső nyílásba épített hadi hídszerkezet miatt csak egy forgalmi sáv szolgálta a közúti közlekedést.) A hídfők alapsíkjait 8,6 m mélyen helyezték el, ahonnan 9-11 db 27 cm átmérőjű keményfa cölöpöt vertek le. A hullámtéri pillérek 10 m mély keszonalapozással készültek. A mederpillér alapjait 14,5 m mélységben, szintén légnyomásos eljárással alapozták. A felmenő falak terméskő falazatok voltak mészkő burkolattal [28]. EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK A közúti-vasúti híd korabeli képeslapon (Közlekedési Múzeum) A híd kéttámaszú nyílások sorozatából állt. A folyómeder fölötti három nagy nyílásban a főtartók csonka sarló alakúak voltak, a középső nyílás 118,69 m, a két szélső 64,75 m támaszközzel. Azóta sem épült nagyobb nyílású vasúti híd hazánkban. Ebben a korban használatos csonka sarló alakú rácsos hidat sok helyen építettek (vasúti: Szolnok, Baja, Komárom, Gombos, illetve közúti: Komárom és Esztergom). Mindezek között a csongrádi volt a legnagyobb támaszközű. Az ártér fölött a három nagy nyíláshoz a bal parton öt, a jobb parton egy kisebb nyílás csatlakozik. Ezek azonos kialakításúak voltak (párhuzamos övek, oszlopos rácsozás, süllyesztett pálya, 41,2 m támaszköz). A vegyes forgalom miatt a főtartók tengelytávolsága 6,9 m volt [28] [29]. Szintén a vegyes üzem miatt, a hossztartók tengelytávolsága 1500 volt. így a vasúti „i" síneket közvetlen a hossztartókra lehetett leerősíteni, és a pályaszerkezetben nem volt szükség hídfák beépítésére. Eredetileg a zórés vasas pályalemezre csupán 6-10 cm kavicsmakadám burkolatot helyeztek. A hídépítés helyszíni műszaki felügyeletét Czekelius Aurél irányítása alatt kezdetben Gruber Antal kir. főmérnök, később pedig Balgha Kálmán kir. segédmérnök teljesítette. A Tanácsköztársaság idején, 1919 áprilisától a Tisza volt a határvonal, így a híd választotta el a front két oldalát. A vörös hadsereg páncélvonata több ízben támadást indított a román hídfőállás ellen. Emiatt júniusban a románok a bal parti szélső 41,2 m támaszközű, párhuzamos övű, süllyesztett pályás szerkezetet felrobbantották. A forgalom mielőbbi megindításához a vasút a nyílás helyére provizóriumot épített. A műtárgyat 192021-ben eredeti formájában állították helyre [5]. Az 1919-ben megsérült hídrészt kicserélik (Tari László Múzeum) 120