Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Í£j3 Az 1934-ben megtartott fővizsgálat alapján a 30-as években több javítási és átalakítási munkát is végeztek. 1936-ban a főtartókat részlegesen megerősítették, a síneket kicserélték és a közúti burkolat lezárását a nyomcsatorna szélénél átalakították. A közúti zórés vasakat megtisztították és újramázolták, a sínszálak között kiskocka, kétoldalt pedig makadám burkolat készült. A mozgó saruk fölött dilatációs szerkezeteket cseréltek. 1937 nyarán a felszerkezet mázolását megújították. Alacsonyvízi provizórium (1944) A híd 1944 október 8-án a II. világháború esztelen pusztításának esett áldozatul. A források szerint a robbantó különítmény parancsnokát, egy magyar zászlóst, a németek agyonlőtték, mert vonakodott a híd felrobbantásától. A középső és a jobbparti medernyílás a mederbe esett. A 120 m-es medernyílásból ennyi maradt (Szentesi Levéltár) Először tartókból készített cölöpjármos provizórium épült a hídtól délre, mintegy 500 m-re, új nyomvonalon, ami 1944. november közepére elkészült. A közúti és vasúti forgalomra is alkalmas hadihíd tartószerkezetét a sínek alatt elhelyezett 2-2 db „I" gerenda alkotta, melyeket 20-22 m-es támaszközönként facölöpös jármok támasztottak alá. A cölöpözéshez szükséges faanyagot a hídroncsokon fennakadt tutajokból válogatták ki. [27] CSONGRÁD-SZENTESI TISZA-HIDAK n- jfF A műtárgyat a szovjet műszaki alakulatok, a helyi lakosság segítségével építették. A különleges, alacsony vízi közúti-vasúti áthidaló szerkezet az építéskor közvetlen a folyó vízszintje fölött helyezkedett el, így elegendő volt rövid cölöpök használata, valamint ez a kialakítás igen jól elrejtette a hidat az ellenséges felderítő repülőgépek elől. A vízszintre mindkét oldalon igen nagy eséssel vezették le a vasúti pályát. A vízszint emelkedésével a hídszerkezet teljesen víz alá került, de azt sínkorona-szintet meghágó vízállás után is használták. Szemtanuk visszaemlékezése alapján az utolsó időszakban a vasúti kocsik tengelyig vízben gázoltak. A gyenge provizóriumot 1945 kora tavaszán a jeges áradás felborította. (Hasonló, „víz alatti" hadi-provizóriumot építettek az oroszok 1942 augusztusában a Don kanyarban.) [5] [17] [27]. A híd helyreállítása (1946) 1946-ban az ártéri kisebb nyílásokat és a két szélső medernyílást eredeti formájában helyreállították. A középső, majdnem 120 méter támaszközű szerkezet helyett egy közbenső új támasz beépítésével kétnyílású hídrész épült. A nagy nyílás megosztására azért volt szükség, mert a rendelkezésre álló csavarozható hídszerkezetből a 120 méteres támaszközt nem lehetett volna pótolni. A hidat 1946. december 15-én helyezték forgalomba [5] [21]. A legnagyobb nyílás megoszthatóságához egy új alépítményre volt szükség. A híd ideiglenes helyreállítása ellenére, végleges jellegű, pneumatikus alapozást alkalmaztak. Az új pillér alapozása különleges kivitelezéssel készült. A keszont egy hajón szerelték össze, de az alacsony vízállás miatt nem lehetett a helyére beúsztatni. A kivitelezés sürgőssége miatt, a Körösön lévő bökényi és békésszentandrási duzzasztógátakat megnyitották, és az így előidézett mesterséges árhullámot kihasználva a terv szerinti helyére úsztatták a keszont. A nyílás megosztására egy Roth-Waagner rendszerű ideiglenes rácsos hadihíd épült 72 121