Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK CSONGRÁD-SZENTESI TISZA-HIDAK CSONGRÁD-SZENTESI TISZA-HIDAK Közúti-vasúti híd (1903) A Csongrád környéki átkelés nagy múltra tekint vissza. II. Theodosius bizánci császár követei 448-ban Bőd (Böld) falu révénél keltek át a folyón, mintegy kilométerre a jelenlegi hídtól. Az Árpád korban is folyamatosan jelentős volt ez az átkelési hely. Bőd község a török pusztításnak lett áldozata [5]. A nagy jelentőségű csongrádi révhelyet külön fejezetben ismertetjük. Állandó hídépítés gondolata az 1890-es évektől foglalkoztatta Szentes és Csongrád lakosságát. A Baja-Csongrád-Erdőhegyi tranzverzális út építése már 1894 és 1899 között szükségessé tette volna az állandó közúti átkelés megteremtését [24], A híd építéséhez a végső lendületet a vasútépítés adta meg. Az Orosháza-Szentes-Csongrád HÉV vonal építésével kapcsolatosan vegyes forgalmú állandó híd építését határozták el. Hosszas előkészítő munkák után az 1900. évi XXXIV. te. rendelte el a vegyes forgalmú híd építését [24]. A kilencnyílású rácsos acélhíd építését 1901ben kezdték meg. A nyílások mérete rendre 5x40+63+117+63+40 m volt, mintegy 500 m össznyílással (támaszközök: 5x41,2+64,75 +118,69+64,75+41,2 m) [29]. A mederszerkezeteket a Danubius Hajó- és Gépgyár (két 64,75 m tk. szerkezet) és a Schlick-féle Gépgyár (118,69 m tk. szerkezet), míg a hat kisebb ártéri nyílást a Budapesti Szivattyú- és Gépgyár gyártotta és szerelte. A felhasznált folytvas súlya 2132 t volt. A hidat 1903. december 3-án helyezték forgalomba a közút részére. A vasúti forgalom csak három évvel A Csongrád-Szentes közti Tisza-hidak története rajzban 119