Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK Az elvégzett munkák után sem volt megnyugtató a híd állapota. Az 1942. novemberében tartott hídvizsgálat a medernyílás 14 cm-rel történt növekedését, a mellette lévő nyílásának viszont 19 cm-rel való csökkenését észlelte. Ugyanakkor a medernyílás tetőpontja 42 cm-nyit süllyedt. Megállapították, hogy a mederpillér, a meder elfajulása (pillér körüli kimosás) és az ívek különböző vízszintes terhelése miatt Újszeged felé eltolódott, illetve elferdült [18]. 1943-ban újabb hídvizsgálatot tartottak, s a mederpillér elferdülésének korrigálására ideiglenes vonórudakat szereltek be. Az elvégzett munkák eredményeképpen a pillér csaknem visszanyerte eredeti helyzetét [18, 19]. Tervezték a pillér kitámasztását is, ám a háborús események miatt ez elmaradt. Szeged szép hídját a visszavonuló német csapatok 1944. október 9-én felrobbantották. A 110 m-es medernyílás leomlása utána a mellette lévő ív szerkezet oldalnyomása néhány nap alatt oly mértékben eltolta a mederpillért, hogy e nyílás felszerkezete is ledőlt [19]. A hídroncs 1944-ben A híd újjáépítését rendkívül alapos geotechnikai, hidraulikai, geodéziai gazdaságossági vizsgálatokkal készítették elő [19, 20]. Több alternatívát vizsgáltak: 208 m nyílású vonóvasas, alsópályás ív a leomlott két nyílás helyett; új mederpillér építésével, az eredetinél 32 m-rel nagyobb nyílású Langer tartós ív és háromnyílású, folytatólagos, gerinclemezes hídrész; valamint kétféle függőhíd [17, 21]. A döntéshez látványterv is készült. Érdekes, hogy még 1947-ben is készült .. A SZEGEDI KÖZÚTI TISZA-HÍD **Í W-t?' olyan terv, mely mind a meder-, mind az ártéri nyílásokban rácsos gerendaszerkezetet irányzott elő. A roncseltávolítás 1946 tavaszán kezdődött, az építés 1947 tavaszán, a felszerkezet gyártása pedig 1947. november 28-án indult meg és 1948. május 26-án fejeződött be [22]. A megmaradt pilléreket szélesíteni kellett, mivel az eredeti hídon 8,25 m-re, az újon pedig 12,8 m-re vannak a főtartók egymástól . Az új mederpillér a Tisza 0 vízszintje alatt 20 m-re lesüllyesztett keszonalapozású. A 9x24 m-es vasbeton keszon hazánk második legnagyobb méretű keszonja [22]. A nagysúlyú keszon beúsztatása különleges intézkedéseket tett szükségessé (vendégfenék-tábla, rácsos merevítéssel). A pillér felmenőfala takaréküregekkel épült. Az acélszerkezet gyártását a Győri Wagongyár, a Ganz-gyár hídműhelye, és öt kisebb műhely végezte [22]. A főtartók anyaga karbonacél, a pályatartóké folytacél, a főtartó szegecselt, a pályatartók hegesztettek [17]. A helyszíni szerelést a MÁVAG végezte, említésre méltó, hogy az épen maradt két nyílás szerkezetét a helyszínen felállított rögtönzött hídműhelyben a MÁVAG négy híd (Berettyóújfalu, Szeghalom, Ráckeve, Marcaltő) főtartóivá alakította át [22, 23]. A medernyílás szerelése (Feketeház Fotótár) Az ártéri nyílások teljes beállványozással készültek, a 147 m támaszközű medernyílás három segédjárommal épült. A 75 csőcölöp merevítése a cölöpsoron lecsúsztatott fogófapárral történt. A Budapestről Titelen át le115