Hidak Csongrád megyében (Szeged, 2003)

Egyedi hídleírások

ALGYŐI TTSZA-HIDAK dekében a gyalogosforgalom részére a főtartó külső oldalán konzolos gyalogjárda épült. így a hasznos szélességet a korábbi 2,9 m-ről 3,5 m-re lehetett emelni [20]. A pálya kiszélesítése miatt gyakorivá váltak a szerkezettel való ütközések. Az ártéri nyílások átépítése csak az új közúti Tisza-híd megépülte (1974. augusztus 19.) után történt [17]. Addig a váltakozó irányú közúti forgalom 10-10 perces, míg egy-egy vonat áthaladása 30 perces várakozást tett szükségessé. A vonatforgalom miatt a közút számára naponta átlagosan mintegy nyolc órát zárva volt a híd [31]. Önálló közúti Tisza-híd (1974) A régi híddal párhuzamosan, de 200 méterrel lejjebb épült meg az új híd, csak a közúti forgalomnak. A híd támaszközei rendre 6 x 25,0 + 57,6 + 102,4 + 57,6 + 4 x 25,0 m. A hidat az Uvaterv tervezte (Sigrai Tibor, Strébl László, Petur Alajos dr.), az acélszerkezetet a Ganz-MÁVAG gyártotta és szerelte (Bazsó Gyula, Domanovszky Sándor, Gáli Endre, Kunos Árpád), míg az alépítményeket és az ártéri hidakat a Hídépítő Vállalat építette (Sághy Károly, Rácz József, Apáthy Endre, Uhrin Sándor). Az építkezés engedélyező és jóváhagyó hatósága a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium Hídosztálya volt (Apáthy Árpád, Tráger Herbert, Medvéd Gábor) [27] [32]. A híd tervezésekor figyelemmel kellett lenni a szélesíthetőség biztosítására. Ezért a híd „fél keresztmetszetben", azaz a két forgalmi sávos híd egyoldali kereszteséssel készült. A felszerkezet-választás során három alternatíva merült fel: 1. vasbeton lemezzel együttdolgozó kétfőtartós acélhíd, 2. szabadon szerelt, feszített vasbetonhíd, illetve EGYEDI HÍDLEÍRÁSOK 3. ortotróp pályalemezes acélhíd. A második változat 12%-kal, a harmadik pedig 18 %-kal mutatkozott költségesebbnek, ezért a minisztérium az első változat, az öszvérszerkezet mellett döntött. A 8,5 m széles kocsipályához kétoldalt 1,5-1,5 m hasznos szélességű gyalogjárdák csatlakoznak. A csapadékvíz elvezetését a mélyvonalon elhelyezett hat nagyméretű víznyelő szolgálja [31]. Az előzetes talaj feltárást a Hídépítő Vállalat végezte 1967-ben. A próbacölöpözést a Közmű- és Mélyépítő Vállalat készítette. A mederhíd pillérei 90 cm átmérőjű, fúrt, 30 m hosszú Benoto-cölöpökön nyugszanak. A cölöpfúráshoz Larssen-szádfallal védett földszigetet készítettek. Az ártéri híd alépítményei 18-20 m hosszú Franki-rendszerű cölöpözéssel készültek [27] [30] [31]. A mederszerkezet háromnvílású, vasbeton lemezzel együttdolgozó gerinclemezes acélhíd. A 218,4 m hosszú, 57,6 + 102,4 + 57,6 m támaszközű acélszerkezet 6,4-13,2 méteres szerelési egységei szögecseléssel kapcsolódnak egymáshoz. Kisebb mennyiségben alkalmaztak NF (nagyszilárdságú feszített) csavaros illesztéseket is, a támaszponti kereszttartóknál és a szélrácsok bekötésénél. A gyári illesztések hegesztett kivitelűek. A főtartó magassága 3 m (L/34) és 5,5 m (L/19) között A medernyílás szabadszereléses építése (Gáli Endre felvétele) 104