Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

Jelentősebb hidakról, egyedenként

7. Putnoki közúti Sajó-híd a 2523. jelű út 1+624 kmsz-ben Építés éve: 1908 Alépítmény tervező: Márkus Ágoston Felszerkezet tervező: Danubius Gépgyár Kivitelező: lovag Wessely Károly, Wien Teherbírás: 10 tonna Nyílások: 25,00+25,00 m Szélesség: 0,20+3,90+0,20 m Acélszerkezet súlya: 55,5 tonna Próbaterhelés: 1908. november 17. Forgalombahelyezés: 1909. február 26. Építési költség: 35.000,- korona A híd kétnyílású, alsópályás, kétfőtartós, szeg­mens alakú, szegecselt acél felszerkezetú. A híd mellett közös hídfőkön és mederpilléren a vasúti vágányokat külön hídon vezették át. A két híd tengelytávolsága 5,61 m. Alépítmény: Mindkét hídfő síkalapozású. Az alapok mérete: 2,20x1,97x12,00 m. A térdfalas felmenő falazatokat bodrogolaszi faragott kövekkel burkolták és felül gyöngyösi trachit szerkezeti kövekkel fedték le. A középső meder­pillérnél kútalapozást készítettek. A 3 darab kút egyenként 2,50 m belvilágú és egymástól a ten­gelyben mérve 5,40 m távolságban helyezték el. A kutak között bodrogkeresztúri kőből átboltozá­sokat készítettek. A felmenő falazat betonból, a felülete faragott kőből épült. A mederpilléren fix sarura, a hídfőkön mozgósarukra támaszkodik az acél felszerkezet. Felszerkezet: A kétfőtartós acél híd 10-10 mezőből álló szerkezet, melynek összes kapcso­latai szegecseltek. ívmagassága 4,60 m, a híd­végeken 2,20-2,20 m. A híd felszerkezetét alul kereszttartók, azokon 7 darab hosszirányú acél­tartó merevítik. A fa pályaszerkezet, amely a ke­reszttartókra feltámaszkodó hossztartókon fek­szik, 3,90 m széles kocsipályából és ehhez két­oldalt leerősített 20-20 cm széles fa kerékvetőből áll. A híd két végén csúszólemezes dilatációs szerkezetet helyeztek el. Időszakos hídvizsgálatok, javítások: 1926-ban a híd acélszerkezetét újramázolták, a fa pallóza­tot részben kicsderélték. Költsége: 4.425,32 P volt. 1930-ban tartották meg az első időszakos hídvizsgálatot. 1933-ban a kocsipálya fa pallózatát 40% -ban kicserélték, 1527,90 P költséggel. 1944-ben a hidat a német alakulatok felrob­bantották. Az acélszerkezetek a Sajó medrébe zuhantak és a bal oldali hídfő is megsérült. Újjáépítés: A felrobbantott közúti hídra először ideiglenes híd épült fából. Azután a hidat eredeti állapotába visszahelyezték. A kocsipályát új tölgyfa burkolattal látták el. 1947. december 10­én megtörtént a híd próbaterhelése. Megerősítés: 1967-ben a Közúti Igazgatóság az UVATERV tervei alapján elvégeztette a híd pályaszerkezetének cseréjét és az acélszerkezet megerősítését az 1956. évi Közúti Hídszabályzat szerinti „C" terhelésre. Az új pályaszerkezet szegélybordával merevített vasbeton pályalemez lett, amely csak a kereszttartókra támaszkodott. Átépítés: 1992. tavaszán a vasbeton pályale­mez átlyukadt. A vizsgálat megállapította, hogy a híd felszerkezetét javítás helyett célszerú teljes egészében átépíteni. így 1992. augusztus 14-től 1993. június 4-ig elkészült az új felszerkezet. Ennek tervezője a Stabil-Plan Építőmérnöki Szolgáltató és Tervező KFT, kivitelezője pedig a MÁV Hídépítő KFT volt. 1993. május 12-én megtörtént a próbaterhelés. Az új felszerkezet 2x26,35 m támaszközű, foly­tatólagos öszvér tartó. Az acél főtartópár egy P26 jelű vasúti provizóriumból lett átalakítva úgy, hogy a közép­ső támasz feletti 6 m-es szakasz gyári, illetve helyszíni szegecseléssel illesztett új, hegesztett szerkezet. Az eredeti P26-os provizórium nem hegeszthető. 87

Next

/
Thumbnails
Contents