Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)
Bevezető Az egyes megyék útjainak történetét ismertető sorozat 1993-ban befejeződött, ugyanakkor elkezdtük a megyék hídjainak ismertetését a Győr-Moson-Sopron megyeivel és azt tervezzük, hogy az éves hídmérnöki konferenciákra a rendező igazgatóság hídjait ilyen kiadvánnyal mutatja be. Az ismertetés elsősorban szakembereknek szól, de nem tudományos megközelítéssel, hanem lehetőleg bőséges illusztrációval és a források, az irodalmi hivatkozások megadásával, hogy a további kutatásokhoz megfelelő alapot adjunk. Elsősorban az országos közutak hídjainak építéstörténetét kívánjuk vázolni, de röviden szólunk az önkormányzati hidakról is. Viszonylag kis műtárgyak ezek, de nem érdektelenek, jó lenne ezek történetét is feldolgozni. Jelen ismertetés a megyei úttörténeteken kívül [1], [21, [3] elsősorban Hargitai Jenő hídleírásain [41, a Miskolci Közúti Igazgatóság tervtári anyagain [5], [6] és a szakirodalmon alapszik, elsősorban dr. Gáli Imre alapvető művén [7]. Levéltári kutatásra csak szűk körben volt módunk, pedig sok érdekes terv, adat lappanghat még. A kezdetektől kb. 1880-ig krónikák, helynevek, oklevelek, majd metszetek, térképek adnak támpontot. Erről az időszakról csak vázlatos ismertetést adunk, majd a hidak anyaga szerint (fa, kő-tégla, vas, vasbeton, feszítettbeton, acél) vázoljuk a megye hídjainak történetét. Törekedtünk arra, hogy különféle illusztráló anyagok (térkép, terv, fotó, képeslap, irat stb.) mutassák a megye hídjainak változatos képét a nagyszámú régi boltozattól a most épülő cigándi Tisza-híd szakaszos előretolású vasbeton- és a Polgárról átúsztatott rácsos acélszerkezetéig. A bemutatott terv-, törzskönyv-, hídlap részletek zömében a Miskolci Közúti Igazgatóság tervtárából és a Kiskőrösi Archív Adattár gyűjteményéből származik. Az archív fekete-fehér fotók készítőit - amenynyiben ismertük, pl. GANZ-MÁVAG - a kép mellett jeleztük. A színes fényképek általában a szerzők felvételei. Ezúton is köszönjük mindazoknak, akik régi, vagy új fényképekkel, adatokkal segítették munkánkat. A hidak építéséről szólunk, de egy fejezetet a hidak 1945 utáni újjáépítésére is szántunk és a bemutatott hidak között szerepelnek szélesített, erősített szerkezetek is. A hidak fenntartásáról érdemben nem írunk, csak jelezzük, hogy a hidak állagmegőrzése alapvető kötelességünk. A ma általánosnak tekinthető vasbeton és acélhidak közül kevésről szóltunk, de törekedtünk arra, hogy minden fontos típust bemutassunk. Néhány jelentősebb, nagyobb technikai érdekességü hídról kissé részletesebben írunk, a jellemző típusokról pedig, elsősorban rajzot, részleteket adunk Hargitai Jenő hídleírásaiból. Az 0 munkája nélkül viszonylag rövid idő alatt lehetetlen lett volna a megye hídjainak történetét megírni. Köszönjük, hogy a kézirat lezárásáig fáradhatatlanul készített újabb rajzokat, leírásokat és köszönjük azoknak is, akik a múltban és ma is segítik az O munkáját, elsősorban dr. Sigrai Tibornak. A hidak helyét térképen is bemutatjuk, hogy az út- és szelvényszámot nem ismerők is azonosítani tudják az említett hidakat. A hidak megnevezésénél a mai útés szelvényszámokat adjuk meg. A megyei hídállományról - mely db-számban az országban a legnagyobb - összesítő adatokat közlünk, illetve példaszerűen egyes hidakról, a mai számítógépes nyilvántartás alapján adunk képet. A régebbi hídnyilvántartásokról is említést teszünk, hogy érzékelni lehessen a fejlődést. A mellékletek részben olyan illusztrációkat mutatnak be, melyek kimaradtak az egyes fejezetekből; részben aktuális tájékoztatást adnak az érvényben lévő szabványokról és más témákról. Reméljük, hogy tudományos munkatársak nélkül összeállított ismertetőnk hasznosan szolgálja a hídépítés múltjának értékelését. Kérjük minden kolléga és érdeklődő véleményét, javaslatát. T~TU)£ ::::: COUA. dr. Tóth Ernő 6
