Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

A megye természeti adottságai, a vízfolyások

A megye természeti adottságai, a vízfolyások A történelem, az idők folyamán egyrészt az éghajlat, másrészt a domborzati adottságok határozták meg az ember mozgását, megtelepedését, életmódját. A Kárpát-medence viszonylag kedvező adottságokkal rendelkezett, ezért már a legrégibb időktől - az őskortól kezdődően - emberi települések léteztek itt, elsősorban a folyóvölgyekben. A medence ÉK-i részén - a mai Borsod-AbaújZemlén megye területén — a DNY-EK-i hegyvonulatok - Alföld felőli déli határolója a Tisza folyó volt, amelybe É-D-i irányból folytak be a Kárpátokban, vagy annak lejtőin eredő folyók. A kiemelkedő tájegységek: a Bükk, a Zempléni hegység, köztük a Cserehát, az alacsonyabban fekvők, a folyók által nagyrészt állandóan elöntötték: a Bodrogköz, a Taktaköz, és Dél-Borsod voltak. Az abaúji, borsodi és zempléni táj egyik legfontosabb földrajzi jellemzője erős tagoltsága, - nemcsak domborzati, hanem vízrajzi vonatkozásban is. A Tiszán kívül a keskenyebb Bodrog, a Sajó - a beömlő Hernáddal és Bódvával - elsősorban sebes folyásuk miatt jelentettek számottevő akadályt. A felsoroltakon kívül félszáznál több azoknak a patakoknak a száma, melyek a közlekedés szempontjából jelentősnek tekinthetőek. A sűrű településhálózat, a sok vízfolyás miatt ebben a megyében a legnagyobb a hidak száma. (Közel 1800 db) Borsod-Abaúj-Zemplén megye vízhálózata 7