Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

Hajóhidak, pontonhidak

Budapest közlekedésében a Margit-hídnál létesített pontonhídnak nagy fontossága volt, feladatának betöltése után a Tiszára került, s jórészt ezen elemekből állították össze 1949-ben Tiszadobon, majd 1952-ben Cigánd-Dombrád között azokat a pontonhidakat, melyek átalakításokkal, de ma is üzemben vannak. [8] A komp-közlekedésnek, az erre vonatkozó jogszabályoknak, pereknek óriási irodalma van, ezekkel itt nem kívánunk foglalkozni, bár igen érdekes ez a témakör. [4] A pontonhidak történetét egész vázlatosan azért ismertettük, mert jól példázza, hogy milyen fontos hídpótló szerepet töltenek be, mert érdekes megismerni, hogy helyüket is gyakran változtatták ezek a speciális úszóhidak, végül azért, mert reméljük, hogy nem sok idő múlva a megyében nem kell az egyébként érdekes, nyitható hídon közlekedni. (Az országban ma három helyen áll pontonhíd). Ezen ismertetőnk írása közben úszik a "régi" polgári Tisza-híd acélszerkezete Cigánd felé, hogy felváltsa az ottani pontonhidat. A kompközlekedés hosszú távon is hídpótló szerepet tölt be, a megyében 15 helyen üzemel ma is komp. A hajó- vagy pontonhidaknak egy új eszköze — a TS uszály - is megjelent nemcsak a magyar honvédség folyami átkeléseinél, hanem hídépítéseknél is; részben a forgalom átvezetésére (Tiszaugnál), illetve alapozási, pillérépítési munkáknál, így Cigándnál is. A TS uszályok sokoldalúságát jelzi, hogy a polgári Tisza-híd 106 m-es rácsos tartószerkezete ezeken utazik új helyére. [9] A pontonhidak közül a Herbert-hidas megoldás a hazai hídépítésben közkedvelt volt, ma is áll félállandó hídként, s a megyében lévő pontonhídnak is részét képezi. [11], [12], [13] Pontonhíd Tiszadobnál [1] dr. Gáli Imre: Régi magyar hidak, Műszaki Könyvkiadó, 1970. (17-20.o.) [2] Magyar Néprajzi Lexikon II. kötet (K-Né, 251. o.) [3] Soós Elemér: A tokaji vár története, Hadtörténeti Közlemények, 1913. (65-88. o.) [4] dr. Frisnyák Zsuzsa: Út, híd és réwámok Magyarországon (1853-1890), Közlekedési Múzeum Évkönyv VIII., 1988 KÖZDOK [5] Szabolcs-Szatmár megyei közutak története (Kerekes Imre), Nyíregyházi KIG 1982. [6] dr. Gyarmathy Zsigmond: A Felső—Tiszavidék ősi átkelőhelyei, Szabolcs-Szatmár megyei földrajzi olvasókönyv, Nyíregyháza 1979 (121-130. o.) [7] Utak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Szomolányi Antal), Miskolci KIG, 1988. (133. o.) [8] dr. Széchy Károly: A közúti hidak, Mélyépítéstudományi Szemle, 1955. 4. (165. o.) [9] Borczván Béla - Léder Ferenc: A tiszaugi állandó jellegű Tisza-híd helyettesítése ideiglenes híddal, Közlekedési Közlemények 1991. 17. (247-149. o.) [10] Hanzély János: Magyarország közutainak története, UKI 14. kiadvány, Budapest 1960. (117. o.) [11] dr. Horváth Árpád: Utak, hidak, vasutak, Zrínyi Kiadó, 1970. (81-85. o.) [12] Szabó László és mtsai: A bőrtömlőtől a repülő hídig, Zrínyi Kiadó, 1961. [13] dr. Palotás László: Mérnöki Kézikönyv 3. kötet Műszaki Kiadó, 1959. (563-564. o.) 45