Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

Háborús károk, helyreállítás

Háborús károk, helyreállítás Háborúk során a hidak mindig károsodtak. Egy korai feljegyzés a tokaji „híd" tönkremenetelét jelzi, megfúrták a hajókat (1527). [1] Az érdekes íves fafőtartójú tokaji Tisza-híd romlásáról ad hírt a korabeli sajtó: az 1837-ben készített hidat Klapka 1849. január 27-én - mint kiderült feleslegesen - felégette. [21 Az I. Világháborúban, majd a Tanácsköztársaság idején ismét nagy volt a hidakban esett kár; a felrobbantott tokaji Tisza-híd mellett megsérült a gesztelyi Hernád-híd és egy nyílása tönkrement a bocsi Hernád-hídnak. [31, [4] A legnagyobb kárt azonban 1944. november-december hónapban szenvedték a megye hidjai. A polgári Tisza-híd november l-jén, a tokaji Tisza-híd november 18-án omlott hullámsírjába. [5] A polgári hidat két és fél éves üzemeltetés után a visszavonuló német hadsereg, miután átért a hídon, azonnal felrobbantotta, a rajta átvonuló magyar katonákkal. December 5A polgári Tisza-híd roncsai a háború után. A balsai Tisza-híd roncsai a háború után. 'A. ' _ „A legszomorúbb látvány, • l»C*ö ez volt: a betörött gerincű néma hidak" (Illyés Gy.) én a szirmabesenyői Sajó-híd, december 13án a szendröládi Bódva - és december 16-án a szalonnai Bódva-híd pusztult el. A pontos időpontot a törzskönyvek rögzítették, a többi hídról ilyen adat más forrásokból kerülhet elő. Volt próbálkozás a rombolás megakadályozására; s ezek közül volt sikeres is, így Hidasnémetinél, 1944. dec. 17-én Végvári János nevéhez fűződik a híd megmentése. Más forrás szerint dec. 3-a előtt Miskolc Szinva-hídjait Antal Ferenc és társai mentették meg. [5] Jó lenne tisztázni az eseményeket, mert 5 Szinva-híd elpusztult. [10] A Közlekedési Minisztérium kimutatása szerint az állami és törvényhatósági utakon 90 híd semmisült meg, ezek zöme vasbeton (48) volt és jelentős volt a félállandó jellegű acéltartós, illetve fahíd (38). [6] A helyreállítás a roncskiemeléssel azonnal megindult, néhány hídnál már 1944. decemberében. A roncseltávolítási munka nagyságát jellemzi, hogy a polgári, a tokaji, a balsai Tisza-hidak 1600 tonnányi acélszerkezetét kellett a Tiszából kiemelni. 1949. májusáig összesen mintegy 4600 tonna hídroncsot távolítottak el a mederből. [1] A helyreállítás - a roncsok eltávolítása után - többféle módon történt: - Ahol lehetett a kisebb nyílású hidakat, így a vasbetonból épülteket is felemelték, megtámasztották - pl. Tolcsva-patak hídja Tolcsván - és ezen haladt át a forgalom. [3] Hasonló helyreállításra volt mód a polgári ártéri Tisza-hídnál is. [4] - Az acél hidak közül a kevéssé sérülteket - pl. szikszói Vadász patak-híd (1946), gesztelyi Hernád-híd —, kiemelték a mederből, pótolták a hiányzó részeket, s így állították helyre a hidat. 41