Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

Vashidak 1945 előtt

Vashidak 1945 előtt „Mély víznek két partja Nagy erős vashíd döng rajta" (Weöres S.) Az évszázadokon át uralkodó fa és kő mellett öntöttvasból már korán (1810-ben) épült az országban híd, ez az építőanyag azonban csak nyomott elemként volt használható, ezért nagyobb jelentősége nem volt a hídépítésben. A Lánchíd, majd a szegedi vasúti Tisza-híd megépülte után annál nagyobb ütemben épültek kisebb-nagyobb közúti hidak az akkor használatos ún. kavart vagy hegeszvasból, majd a Resicai Vasmű kísérletei alapján 1876ban Diósgyőrött is gyártottak folytacélt, mely nagyobb szilárdságú, kedvezőbb tulajdonságú volt. Az első híd mely folytacélból épült a budapesti Ferencz József-híd volt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében már 1891-92-ben épült szegmens alakú rácsos tartós híd Gibártnál, 62 m-es nyílással. [1] Igazán nagy jelentőségű teljesítmény azonban a tokaji Erzsébet Tisza-híd volt, mely Totth Róbert tervei szerint a Resicai Vasmű kivitelezésében, szellemes megoldással készült; a Tisza-hidak közül elsőként folytacélból. A szépséges Erzsébet-híd merevítőtartós függőhíd képét mutatta, pedig a háromövű rácsos, Gerber-csuklós szerkezet statikailag határozott volt. A tervezés érdekes részleteiről maga a tervező számolt be. [2] Nevét azért érdemes hangsúlyozni, mert korának kiemelkedő hídtervező mérnöke volt, a Fővámtéri (Ferencz József) híd-pályázaton Feketeházy János után, akinek tervét megvalósították, Totth Róbertét tartotta a zsűri a legjobbnak. Tokaji Erzsébet Tisza-híd, épült 1896-ban, felrobbantották 1919-ben és 1944-ben. (Fotó: GANZ-MÁVAG) Néhány kisebb rácsos szerkezet is említést érdemel, így a szikszói Vadász patak-híd (1903-04, 25 m nyílás) és a közelmúltban átépített putnoki Sajó-híd, mely 2x25 m nyílással 1908-ban épült. [21 Egyedi, érdekes Gerber-csuklós szép híd épült Sárospatakon a Bodrogon 1909-10-ben a Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár tervezésével és kivitelezésével. A híd érdekessége a sülylyesztett pályás középső nyílás kialakítása volt. 30