Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

Első említések, helynevek, várak

meg. A Vörös toronyba vezető fahidat és felvonóhidat egy 1701-ben készített leltár is megemlíti. [13] Említésre érdemes, hogy Houfhagel 1685-ben készített metszetén a Bodrogon átvezető sematikus híd is látható. [14] Későbbi korból pontos térkép is maradt fenn. Szerencs monostorát, melyet a mocsárba levert cölöp úton, illetve hídon lehetett megközelíteni, 1556-ban erősítették meg, amikor a kapu előtt felvonóhíd is épült. [7] A vár védelmét szolgáló vizesárok vizét az Ond- és Szerencs-patak táplálta. [15] Nemcsak a külső, hanem a belső várban is volt felvonóhíd. [16] Ónod vára nem messze a Hernádtól, a Sajó partján épült, átkelőhelyet, ősi utakat védett. Egy 1662-ben készült felvétel közepes hosszúságú bejáró hidat mutat. [17] Szendrö vára azért is említést érdemel, mert egy 1664-ből származó metszet a folyón átvezető hidat mutat. [18] Füzér vára a legkorábbi Árpád kori várak egyike. Leltár maradt fenn, mely "emelcsős kaput", belül öreg felvonóhidat rögzít. [19] Bodrogkőváralja alsó várfalát felvonóhidas torony biztosította. [16] Sátoraljaújhely vára Árpád-kori, egyben a késő középkori "pataki" vár lehetett, szép hídjáról is nevezetes volt. [16], [20] Golopon és Pácinban várkastély szolgált megerősített helyül, mindkettő vizesárokkal volt körülvéve, így bejáróhídnak is kellett ezeken lenni. [21] Csak utalásszerűén említettünk néhány várat, ahol bizonyíthatóan volt egy vagy több, általában könnyen felszedhető, s gyakran felvonóhíddal is megszakított fahíd. A várak, átkelőhelyek, utak védelmi szerepéről, jelentőségéről is célszerű lenne szólni, ám csak annyit jegyzünk meg, hogy ősidők óta igen sok vár épült a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, s közülük sok folyó mellé épült, így biztosra vehető, hogy szerepük volt utak, átkelőhelyek, hidak védelmében. Tételesen nem szólunk az őskori, középkori és újkori erődítményekről, mivel ezeknél a kutatók hídnyomokról nem emlékeznek meg. Felhívjuk azonban a figyelmet a közelmúltban megjelent igen alapos tanulmányra. [22] A hidak oklevelekben is megjelennek, mivel a hídvám alapítás királyi jog volt. Pl. 1599-ben Rudolf engedélyt adott Kubinyi László m. kir. kamarai tanácsnoknak és Serkei Lórántfi Mihálynak, hogy Múcsonynál hidat építsenek és vámot szedjenek. Az oklevelekben több hídról említés van: pl. Muhi (1456), Vámos (1607), Edelény (1646), Miskolc (1692), Szendrő (1694), Ostoros, Tárd, Noszvaj (1698), Ecseg (1709), Csaba (1712). Ezen kívül az I. és II. katonai felmérés térképeiben, a hozzá tartozó szöveges leírásban, az 1832-ben elrendelt hídnyílvántartásban és az 1848ban készült úthálózati kimutatásban - melyről a későbbiekben még szólunk - többszáz hídról van híradás, a nagyobbakról tételesen is, ezeknek a részletes elemzése szép feladat. - Az 1750 körül készült katonai felmérés - a megye mai területén 99 településnél említ egy vagy több hidat, ez a szám azonban korántsem a teljes hídállományt adja meg, az a térképekről számolható össze. [23] [1] Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, Bp. 1978. [2] Mosolygó József: Tokaj és Vidéke, Magyar Városok Monográfiája 1930. [3] Németh Péter: Korév, Himesudvar, Tokaj, Miskolci Hermán Ottó Múzeum Közleményei, 14. 1975. (3-8.) [4] Ágoston István: A muhi csata 1241, Zrínyi Kiadó, Budapest 1991. [5] Szlaboczky Pál: A történelmi "Európa Híd" maradványai a Muhi tóban, Borsodi Műszaki Gazdasági Élet 1992. (9-10.) [6] Dénes György: A teresztenyei Baksa-híd, Hermán Ottó Múzeum Közleményei 12. 1973. (56-61.) [7] Regélő várak, RTV-Minerva Bp. 1977. (40-45.) [8] Gerő László: Magyar várak, Műszaki Könyvkiadó 1968. [9] Czeglédy Ilona: A diósgyőri vár, Akadémiai Kiadó, 1988. [10J Ferenczy Károly: A diósgyőri várrom építészeti restaurálása és műemlékvédelme, Magyar Műemlékvédelem IX. ÉTK, 1984. (163-253.) [11] Ferenczy Károly: A diósgyőri híd (reflexió), Műemlékvédelem, 1978. 2. [12] Soós Elemér: A tokaji vár története, Hadtörténeti Közlemények, 1913. 65-88. (167-194.) [13] Détshy Mihály: A sárospataki vár helyreállítási munkái, Magyar Műemlékvédelem 1971-72. Akadémiai Kiadó, 1974 (257276.) [14] Gerő László: Várépítészetünk, Műszaki Könyvkiadó Budapest 1975. (219.) [15] Vártúrák kalauza, 1975. (254.) [16] Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon, Panoráma, 1984. (143.) [17] Détshy Mihály: A sárospataki vár helyreállítási munkái, Magyar Műemlékvédelem 1971-72. Akadémiai Kiadó, 1974 (257-276.) [18] Gerő László: Magyarországi várépítészet, Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő kiadó 1955. [19] Gerő László: Magyar várak, Műszaki Könyvkiadó 1968. (151.) [20] Détshy Mihály: Hol állt a középkori Sárospataki vár, Hermán Ottó Múzeum Évkönyv, VT. (177-197.) [21] Takács Marianna: Magyarországi udvarházak és kastélyok, Akadémiai kiadó, Bp. 1970. [22] Nováki Gyula - Sándorfi György: A történeti Borsod megye várai, Budapest-Miskolc, 1992. [23] Borsod, Abaúj-Torna, Gömör-Kishont, Zemplén vármegye Katonai leírása, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltári füzetek 31, 32, 33, 34. Miskolc 1988-1990. [24] Papp-Váry-Hrenkó: Magyarország régi térképeken, Gondolat, Budapest 1989. 13