Hidak Borsod megyében (Békéscsaba, 1995)

A megye természeti adottságai, a vízfolyások

A Tisza kártékony, közlekedést akadályozó áradásairól már a IV. században élő római író: Amianus Marcellinus is megemlékezett. A Tisza-szabályozás első nyomait a XVII. században megtaláljuk, azonban ezek csak helyi kísérletek voltak. Az átfogó munka a XVIII. században kezdődik. Vásárhelyi Pálnak az egész Tisza-völgyet felölelő szabályozási tervét azonban nem mindenben követték a végrehajtásban. A múlt század második felében a pusztító árvizek a mellékfolyók szabályozásának munkáit is kikényszerítették, azonban ezek is hiányosak voltak, teljes megoldást nem eredményeztek. [4] A Tiszán való átkelés Tokajnál volt a legkedvezőbb. Itt korábban 80-90 öl hosszú, mintegy 15 öl nyílású (28 m) fahíddal oldották meg a folyó áthidalását. A jég és árvizek okozta kártétel, a hajózás szempontjai miatt 100 m körüli legnagyobb szabadnyílás kialakítása volt kívánatos, ezt csak az acélnak hídépítési anyagként való alkalmazása után tudták biztosítani. Évszázadokon át csak a vízfolyások felett kellett hidakat építeni, aztán jött a vasút, majd a legutóbbi időben felmerült más különszintü keresztezések kialakításának igénye, (gyalogos alul-, felüljáró, közútnak küzút feletti átvezetése). Tokaj és környéke a XVIII. században (az I. katonai felmérés alapján készült vázlatrajz). Jelmagyarázat: l=erdő, 2=nedves rét, láp és mocsár, 3=művelt terület, 4-fontosabb út, 5=település. [3] [1] Dr. Csorba Csaba: A vizeken való átalmenés. Borsodi Földrajzi Évkönyv. 1982. [2] Dr. Győrffi György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Budapest. 1982. [3] Dr. Frisnyák Sándor: Adalékok Tokaj történeti földrajzához. Borsodi Földrajzi Évkönyv .1962. [4] Dr. Kiséry László: A Taktaköz vízrajzi kérdései. Borsodi Földrajzi Évkönyv. 1962. [5] Papp-Váry-Hrenkó: Magyarország régi térképeken. Gondolat, Budapest 1989. 10